Ilyenkor a tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e a kültéri csúszásmentesítés megvalósításához. Ezt döntést szeretném elősegíteni az alábbi gondolatokkal.

Ami közös a két technológiában

• Az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 250-330W/m², a burkolat vastagságától függően.
• Mindkét fűtést szabályozórendszer kapcsolja ki és be. A rendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén lép működésbe.
• A csövet, vagy a kábelt betonba, vagy a térkő ágyazó homokjába teszik, ami közel hasonló költség.

Ami különbség a két megoldásban

• A fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így az élettartamuk szinte korlátlan. Nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 200 m – egyenletes, és állandó.
• A folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a fűtőközeg hőmérséklete a terület alatt haladva drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg. Tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk – valamint ledermedés ellen időnként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás, és ez energiába kerül.
• Mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, és további költséget jelent.
• Hosszabb távon számítani kell a keringtető szivattyú, egyéb elemek, de akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz.
• A korrekt szakértői magatartás, a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése, karbantartása egyértelműen drágábbá teszi a folyadékos megoldást.
• Első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot. Elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a költség is hasonló.
• Az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.
• A szükséges áramot – vagy legalább egy részét – napelemmel is megtermelhetem, míg gázkútja otthon csak keveseknek van.

A válaszom tehát:

Az elektromos tervezés és kivitelezés egyszerűbb, és hosszú távú biztos megoldást eredményez. Szeretném segíteni a tervezőket/kivitelezőket, hogy jobban eligazodjanak az elektromos fűtések tervezésében.

22 éves tapasztalatunk alapján elkészítettünk egy tervezői programot. A program az alábbi területeken készíti el a teljesítményigény számítást : csővezetékek kísérőfűtése, esőcsatornák, vápák fagymentesítő fűtése, elektromos padlófűtés, külterületek fűtése – valamint javaslatot tesz az alkalmazandó technológia elemeire is. Amennyiben érdekel ez az egyedülálló tervezési segédlet, keresd fel ezt a honlap oldalt. 

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Lehet, hogy a legforróbb nyári napon olvasod ezt a részt, de tervezőként a munkádat évtizedekre szóló felelősséggel kell végezned. Szinte minden télen olvashatunk olyan nagyobb lapos tetővel rendelkező épületről, ami a hó rendkívüli terhelése miatt beszakadt. Nem volt hóterhelés mérő, ami jelezhette volna a bajt. Az építészek mosták kezeiket, mondván, hogy az épületek az általánosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett. 

Tudom, hogy villamos tervezőként nem feltétlenül vagy statikus, de a megrendelőnek felhívhatod a figyelmét erre a veszélyre, és megmutathatod a következő biztonságot garantáló, egyszerű megoldást. Előnye, hogy a megrendelőnek pénzt takarít meg az épület használatának teljes idejére. Ugyanis a SAS-307 típusú hóterhelés mérő kiépítésével nem kell a tetőbeszakadás ellen biztosítást kötni, és ezen biztosítás – egyre növekvő – költségét az épület teljes használati ideje alatt fizetni. A javaslatod tehát – a megrendelőnek – nem költség, hanem egy visszatérülő beruházás!

De nézzük miről is van szó!

Minden lapos tetőt adott teherbírásra terveznek, amely teherbírás egy részét – rendszerint – le is foglalják a különböző légkezelő hűtő/fűtő berendezések. Ám ezen a kalkuláción sajnos sokszor kívül esik az a tény, hogy időnként a vártnál több hó hullik. Ennek egy része a napsütés hatására megolvad – az olvadék azonban rendszerint nem tud lefolyni – éjjel pedig visszafagy, ezért szemmel nem lehet megállapítani az aktuális terhelés mértékét. Biztonságból, a katasztrófa elkerülésére sokszor idő előtt hozunk költséges intézkedéseket. A hóterhelés mérő azonban figyelmeztet a szükséges beavatkozásra. Alkalmazása megóv a felesleges kiadásoktól, és védelmet biztosít a lehetséges baleset ellen. Talán nem véletlen, hogy az első vevőink svédek voltak, akik sokat adnak a biztonságra.

Te sem gondolnád, mekkora súlya van a hónak, jégnek!

A porhó súlya még csak 30-60 kg/m3, azonban pár nap múlva – a hókristályok közül kiszorul a levegő, így pedig a súlya a tízszeresére nő: 300-600 kg/m3. A megfagyott olvadékvíz súlya már 900 kg/m3 körül van – ami ráadásul a hó alatt van, és sokszor nem is látszik.

Az egyszerű szemrevételezés tehát nem ad biztonságot, nem eredményez megalapozott döntési helyzetet. Erre fejlesztették ki a villamos fűtéseket gyártók a hó- és olvadékvíz terhelés mérőt, amit bármely lapos, vagy kis lejtésű tetővel rendelkező épületnél alkalmazhatunk. 

A SAS-307 rendszer a tetők hóterhelésének ellenőrzésére szolgál, hogy az véletlenül se haladhassa meg a kg/m2-ben megadott, az adott tetőre engedélyezett terhelést.

Hogyan működik a hóterhelés mérő?

A rendszer 3 érzékelő tányérból, és a központi kiértékelő elektronikából áll. Az egyenként 500 mm átmérőjű, 20 mm magas érzékelő tányérokat a tetőn – vízszintesen – kell elhelyezni. Azokra a helyekre, ahol a legnagyobb a valószínűsége a hó összetorlódásának, illetve az összefolyók közelébe, mert az esetleg itt megrekedt, jeges olvadékvíz is súlyos terhet jelent. A tányérokat jelkábel köti össze a központi egységgel. A központi egység – a folyamatos működés érdekében – szünetmentes áramellátást igényel. A kezelés, a beállítás az értékek kijelzése, a tényleges állapot, valamint a zavarjelzés a központi egység érintőképernyőjén történik, illetve jelenik meg.  A beállításhoz a megfelelő súlyadatok az építési tervben találhatók.

A beállított értékek elérésekor a rendszer előbb figyelmeztetést, és ha a felső értéket is eléri a terhelés, akkor vészjelzést (hang és fényjelzés) ad. Ez utóbbihoz opcionálisan, egy GSM modul is tartozik, amely akár 10 mobiltelefon számra továbbítja a riasztást. Ekkor célszerű kiüríteni az épületet és megkezdeni a hó eltakarítását. 

Tervezőként abban is tudsz segíteni, mi történjen a hóval. A hó és jég lehordása a tetőről nagyon nehézkes, hosszadalmas, sok veszélyforrást rejt. Sokszor a hó – épület melletti – elhelyezése is problémás lehet, ha az épületet utcák, közterület veszi körbe. A javaslatom, hogy olvasszuk le a havat a tetőről. A lapos tetőkön úgy is ki van alakítva a csapadékelvezetés, ebbe kell fűtőkábelek segítségével leolvasztani a havat, jeget. Nem szükséges a teljes tetőt fűtéssel ellátni, elegendő lehet a csapadékelvezetők felett, 50-60 cm széles „fűtőkábelhálót” kialakítani, ami megolvasztja a havat, és levezeti az olvadékvizet. Ha ez a háló nem lenne képes elegendő terhet elvezetni, akkor is könnyebb a kábelekre lapátolni a havat, mint lehordani a tetőről. Az 50-60 cm széles fűtőfelületen a teljesítményt 220-250 W/m2–re célszerű tervezni. Ezen „fűtőháló” kialakítása és működtetése sokkal kisebb költség, mint állandó készenlétben tartani egy „hólapátoló és szállító” brigádot. 

A központi vezérlő képes a fűtés bekapcsolására, leállítani pedig kézzel is le lehet, ha megszűnik a vészhelyzet, hiszen nem szükséges „szárazra fűteni” a tetőt. A rendszer sémája itt megtekinthető.

A tervezés a következőkből áll:

Kell egy 230 V-os földelt betápvezeték, valamint szünetmentes áramforrás a központi egységhez. Az áramfelvétel 1 Amper alatt van. A központi egységet valahol épületen belül, fagymentesen, az épületüzemeltető által felügyelhetően kell elhelyezni. A központi egységhez tartozik egy 3 színű – zöld, sárga, piros – fényoszlop, ami a színek változásával jelzi a beavatkozás szükségességét. Ezt a fényoszlopot oda kell elhelyezni, ahol állandó porta vagy biztonsági szolgálat van. A három mérőtányértól a jelkábeleket a központi egységhez meglévő kábeltálcán, vagy betontuskókra szerelve vezetik be. A mérőtányérokhoz – és a központi egységhez is – 4 mm2 keresztmetszetű, zöld/sárga földelő vezetéket is ki kell húzni. A mérőtányérok villámvédelméről gondoskodni kell, valamint javaslok minden tányérhoz egy-egy kb. 600 x 600 mm-es, 600 mm magas keretet, amely megakadályozza, hogy valaki rálépjen a szenzorra, amikor az a hó miatt nem látszik.

A SAS-307-es berendezés előnye, hogy egyszerű a telepítése, a kiépítési és üzemelési költsége pedig elenyésző. Így minden tervezőnek csak javasolni tudom a hóterhelés mérő betervezését.  

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

A beruházót értem, kevesebb beépített kábel kevesebbe kerül, és mégis fűtött garázsbejárót/lépcsőt ígérhet az eladásra készült társasházhoz. A tulajdonost pedig sokszor a túlzottnak vélt működési költségtől való félelem tereli a nyomsávfűtés felé. 

Nyomsávfűtés: Miért is nem ajánlom?

Például ha a rámpa ívelt, akkor a kocsi kerekei nem azonos nyomon haladnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gépkocsik nyomtávja mérettől függően más és más. Mondjuk egy három ajtós kisautóé keskenyebb, mint egy terepjáróé. És egy társasházban biztos, hogy különböző méretű autókat fognak használni. Ráadásul, sok háztartásban van már 2 autó, ez jellemzően 5 m széles garázskaput jelent. Elsőre 4 nyomsávra gondol mindenki, de figyelembe kell venni a következőket is: mi van, ha sávot kell váltanom, mert már állnak a szokott helyemen? Valamint orral még be is tudnék menni a sávon, de a családból mindenki ki is tud tolatni? Illetve a szélesebb bejáró lehetőséget ad – pozíciótól függően jobbra vagy balra – egy „Y” fordulóra, hogy ne kelljen tolatva kimenni a forgalmas utcára. Szóval a nyomsávok igencsak keverednek.

Ha csak az elektromos nyomsávfűtés kerül szóba, akkor kizárólag a nyomsávról olvasztom le a havat. Közötte ott marad az első napsütésig, amikor el kezd olvadozni. Az olvadék csak a tiszta felületen – tehát a már nem fűtött nyomsávon – tud elfolyni, amire rá is fagy. És amikor este hazajövök, nem értem, miért csúsztam neki a támfalnak, amikor fűtött behajtóm van?

Mi van akkor, ha nincs más megoldás?

Ha mégis elkerülhetetlen, akkor legalább 80-80 cm széles elektromos nyomsávfűtés az ajánlott. Mert a sáv 2 oldala melletti fűtetlen rész elviszi a meleg egy részét, de a 80 cm-ből kb. 50-55 cm biztosan hómentes lesz. Persze, ha már kábelt fektettünk egy 2 x 80 cm-es sávra , akkor miért nem csinálunk egybe egy 180 cm-es fűtést? Ennek a + 20 cm-nek sem beruházási, sem működési szempontból nem jelentős a költségkülönbözete. Viszont cserébe teljes biztonsággal, hómentesen lehet közlekedni a legkülönbözőbb méretű autókkal is. Szerintem szakmailag ez a korrekt javaslat.

Kivitelezők figyelmébe!

Aki mégis ragaszkodik a maximum 50 cm széles nyomsávok fűtéséhez, annak nagyon pontosan be kell tartania az alábbiakat:

• Alapvetően fontos, hogy a fűtőkábeleket keresztirányba fektessük, a hőtágulás miatt, ne a sáv hosszában!
• Jelöljük ki a nyomsávok közepét. Ettől jobbra és balra mérjünk ki 20-20 cm-t. Ide kell hosszában lefektetni a távtartókat.
• A keskeny sáv miatt m²-enként több távtartó szükséges, mint általában. A távtartókat rögzíteni kell.
• Miután a távtartók egymástól 40 cm-re vannak, a fűtőkábeleknek 5-5 cm-re túl kell nyúlniuk, és így lesz a fűtött szélesség 50 cm.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

Cégünk sok projektet valósított már meg gépkocsi lehajtók, járdák, helikopter leszállók hó- és jégmentesítése terén. Azonban az a megtiszteltetés ért minket, hogy városunk fő terén, a Kossuth téren létesülő látogatóközponthoz levezető lépcsők fűtését kellett megoldani. Ebben az a különlegesség, hogy általában 6-8 cm vastag betont, vagy térkövet kellett átfűteni, azonban most 150 mm vastag gránitlapokkal néztünk szembe.

Mekkora teljesítményt építsünk be?

A fő kérdés az volt, hogy mekkora teljesítményt szükséges beépíteni egységnyi területre, valamint mekkora teljesítményt adhat le az elektromos fűtőkábel 1 m-e? Egy kísérlet során bizonyítottuk azt, hogy az elektromos fűtőkábeleink képesek átmelegíteni a szokatlanul vastag lapokat is. Egy próbaszakaszon bevezetésre került SJXFJ nevezetű állandó ellenállású elektromos fűtőkábel, egymástól 5 cm távolságra, műanyag távtartóval rögzítve. A elektromos fűtőkábel teljesítményét úgy állítottuk be, hogy a szokásos 300-350 W/m² teljesítményt lényegesen meghaladjuk.

A távtartókat keresztbetettük a lépcsőfokokon és hosszába a kábeleket. A fűtőkábelre a megrendelő által kért hosszúságú hidegvég messzebbről is biztosítja a megtáplálást. A hidegvégek egy kapcsolószekrényben kerülnek összekötésre a betáplálással, ahol a vezérlőegység is található. A vezérlő mágneskapcsoló segítségével végzi a ki-és bekapcsolást. A vezérlés érzékelőit is a lépcsőn kell elhelyezni, az érzékelő kábeleinket pedig csövet tenni, hogy azok szükség esetére cserélhetőek maradjanak.

A fűtés természetesen csak akkor kapcsolódik be, amikor egyszerre hideg is van, és hó is esett. Addig marad bekapcsolva, míg vagy megemelkedik a hőmérséklet, vagy leolvadt a felületről a nedvesség. Ehhez tökéletesen működik az EBERLE típusú termosztátunk.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatja el.

A Kossuth téri lépcsőlejárat több, mint 10 méter széles, de csak kétoldalt, a korlátok mellett, mintegy 2 méter széles részt kellett megfűteni elektromos fűtőkábel által – energiatakarékosság miatt. Hiszen havas időben a látogatók úgyis a korlátok mentén közlekednek, ahol látják, hogy nem havas, jeges a lépcső.

Cégünk és az állandó ellenállású elektromos fűtőkábel is jól remekelt!

Cégünk nagyon büszke arra, hogy hozzájárulhatott az igazán szépre sikerült tér kialakításához, egy fontos, a személyi biztonságot szolgáló megoldással.

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., mint a projekt generálkivitelezője, Magyar Termék Nagydíjat kapott a Kossuth Lajos tér kialakításáért, és elismeréseképpen köszönő oklevelet küldött a Czinege és Fiai Kft.-nek a munkálatokban való részvételükért.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)