• a cső átmérője,
• az alkalmazandó csőhéjszigetelés vastagsága,
• a médium kívánt hőmérséklete – fagymentesítéskor +5˚C-ra, hőntartáskor az elérendő hőfokra kell számolni – és a lehetséges legalacsonyabb külső hőmérséklet, ami körülveheti a csövet.

Ha a „cső mozog” – például vasúti kocsi vízrendszerének fagymentesítésénél -, akkor nem csak a hazai lehetséges mínusz hőmérsékletre kell tervezni. Az adatok birtokában egy egyszerű programmal ki lehet számolni a szükséges teljesítményt. De sokszor nem tudsz elegendő teljesítményt biztosítani, ekkor a szigetelés vastagságát kell emelned, ezzel csökkentve a szükséges teljesítményt, és a szükséges kábelek számát. A teljesítmény meghatározásához – az elérhetőségeink valamelyikén – kérhetsz tőlünk segítséget, vagy töltsd le ezt a programot.

A programba beépítettünk egy +20%-os biztonsági tartalékot, tehát a teljesítményt ezzel a tartalékkal határozzuk meg. Ez a teljesítmény nem jelent feltétlenül többletfogyasztást is, hiszen a szabályzó a kívánt hőmérsékletnél mindenképpen lekapcsol. Ez a 20% lehetővé teszi azt is, hogy elhagyjunk további teljesítményt befolyásoló külső hatást: pl. oszlopokon futó csöveknél a szél hűtését.

Azonban nem csak elfagyás ellen fűtünk!

Egy Váci úti irodaház 8. emeletén volt egy konyha, melynek zsíros szennyvizét egy függőleges cső vitte le a pincében elhelyezett zsírleválasztóhoz. A cső egy fűtetlen légaknában futott, így teljes hosszában – 30-35˚C-ra – kellett fűteni a zsír kifagyása ellen. De vannak kizárólag magasabb hőmérsékleten mozgatható médiumok is – például a pakura. Ezeknek a csöveit jellemzően speciális, állandó teljesítményű kábelekkel szokás fűteni, melynek a teljesítménye elegendő és állandó, a bevonata pedig bírja a magasabb hőmérsékletet. Figyelem: a pakura mozgatásához elegendő a 60-80˚C fok, de a csövet időnként átmossák gőzzel. Tehát a csővel érintkező fűtőkábel szigetelésének a gőz hőfokát kell kibírni. A kábeleknél jellemzően ezért is két hőmérsékletet adnak meg, egy működési maximumot és egy lehetséges – működés nélküli állapotban – elviselhető hőmérsékletet.

A csőkísérőfűtés bekötéséhez használt kábeleknek, szerelvényeknek természetesen meg vannak az RB-s változatai is, csak az RB-s környezet meglétét a kiírásban jelezned kell.

Jellemzően az elektromos csőkísérőfűtés során használt eszközökkel (kábelek és vezérlés) oldjuk meg pl. a légkezelő berendezések, klímák kondenzvíz tálcáinak jégtelenítő fűtését is.

Kivitelezők, tervezők figyelmébe!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy hány db vezérlés kell, ha több cső is van, valamint hová tegyem az érzékelőt? 

Vegyünk egy fűtetlen mélygarázst, amiben nincs szellőztető berendezés, hanem oldalfali nagyobb nyílásokon cserélődik a levegő. A plafon alatt tartókon futnak különböző átmérőjű és anyagú csövek.

A csőkísérőfűtés kábeleinek elhelyezéséről

A kábelt nem kell rátekerni a csőre. Egyébként is nehezen meghatározható a megfelelő menetemelkedés, aminek betartásával éppen a cső végén fogyna el a kábel. Alapesetben célszerű olyan típusú és teljesítményű kábelt betervezned, amiből a cső mellé egyetlen szál biztosítja a szükséges teljesítményt. Ekkor a kábelt a cső hosszában, alul kell elhelyezned. Amennyiben csak 2 kábellel tudod biztosítani a szükséges teljesítményt, akkor a kábeleket alul/oldalt – 4-8 óránál – kell elhelyezni. A harmadik kábelt pedig 12 órához kell tenni. Az érzékelőt mindig a kábellel ellentétes oldalon helyezd el a csőhéjszigetelés alatt. Kábel elhelyezési rajzokat itt találsz.

A kábeleket teljes hosszában végig kell ragasztani alukasírozott ragasztószalaggal. Ehhez a cső legyen tiszta és zsírmentes. Azután 0,5m-ként kötegelővel rögzíteni kell a csőhöz. A kasírozás biztosítja, hogy a kábel csővel ellentétes oldalán keletkező hő is a csőre reflektálódjon. A csőhéjszigetelésre kívülről 3-4 m-ként „Vigyázz fűtőkábel!” figyelmeztető címkét kell elhelyezni. Az a legjobb, ha ezeket a kiegészítőket is beteszed a terv kiírásába. 

Milyen hosszú kábel kell pl. egy 30m-es csőhöz?

Az első gondolatod az lehet, hogy 30 méter. DE! Ha a csövön karimák, szerelvények, szivattyú stb. vannak, akkor ezek mind-mind megnövelik a szükséges kábel hosszát. Hiszen ezekre – bonthatóan – rá kell tekerni a kábelt. Ennek kalkulálására kérj elérhetőségeinken segítséget. 

Külön eset, amikor a csővezeték a levegőben fut, fém támasztókon. Jellemzően a támasztó és a cső között nincs hőszigetelés, így a támasz jelentős hűtőhatást fejt ki a csőre. Ezekben az esetekben azt javaslom, hogy a kábelt ezen a szakaszokon hajtű formában, megduplázva kalkuláld. Ez is jelentősen növeli a szükséges kábel hosszát. 

Hol legyen az érzékelő a teremgarázsban?

Mivel a különböző átmérőjű/teljesítményigényű csöveken meg van a szükséges teljesítmény, akár egyetlen helyről is vezérelheted a csőkísérőfűtés rendszert. Ki kell választani a garázs vélhetően leghidegebb pontját, majd oda tenni a cső mellé az érzékelőt. Ha ott nem fagy el, akkor máshol sem. Ez a megoldás persze azt is feltételezi, hogy az összes betápvezeték egyetlen szekrényben van összehozva, ahol a vezérlő és a mágneskapcsoló is van. Ennek kiépítése sokszor többe kerülhet, mint, ha területekre/csoportokra osztod, és ezek számának megfelelő vezérlést alkalmazol. Vezérlésnek az EBERLE ITR családját javaslom. 

Sokszor felteszik nekem a kérdést, hogy kell-e önszabályzó kábelhez vezérlés? IGEN! IGEN! Az önszabályzós kábel jelleggörbéje megmutatja, hogy – teljesítménytől függően – +30-40˚C körül lesz csak nulla a teljesítmény . Tehát ide is kell termosztát, mert különben olyankor is fűtenénk, amikor arra már semmi szükség. 

Hogyan határozd meg az önszabályzós kábelek változó teljesítménye mellett, azok betápigényét?

Önszabályzós kábelnél a teljesítményt a kábel típusa határozza meg. A kábelen feltüntetett teljesítmény +10˚C hőmérsékletnél értendő. Amennyiben előfordulhat 0˚C, vagy az alatti bekapcsolási hőmérséklet is, a kismegszakítók méretezésénél figyelembe kell venned a névlegesnél nagyobb indulási teljesítményt. 

A csővezeték fűtésére két különböző megoldást kínálunk:

Önszabályozó és SJXFJ típusú állandó ellenállású fűtőkábelt. Az állandó ellenállású kábelt jellemzően hosszabb csőkísérőfűtés  kialakítása esetén alkalmazzuk. Az önszabályzósat rövidebb szakaszokon, elágazásoknál, vagy szerelvényeknél, ahol bonthatóan/átlapolással kell a kábelt elhelyezni. Az állandó ellenállású kábeleket nem szabad átlapolni, mert helyi túlmelegedés alakul ki, ami rövidíti az élettartamát.

Bonyolultabb csőhálózatnál, amelyeken még szerelvények is vannak, tervezésnél nehezen kalkulálható a szükséges kábelhossz. Ezért a csőkísérőfűtés önszabályzós kábellel kerül kialakításra a helyszínen. Ilyenkor kötő/elágazó dobozokat, és véglezáró készleteket jelölünk meg a kiírásban. Amennyiben a csőhéjszigetelésre még külső fémlemez borítás is kerül, akkor a kábeleket tömszelencén keresztül kell a lemezborításon átvezetni. 

A tervezésnél az állandó ellenállású fűtőkábel hosszakat úgy kell meghatározni, hogy az egy-egy méterükre eső villamos teljesítmény ne haladja meg a 18 W/m értéket. Több fűtőszál beépítése esetén célszerű megszámozni a végeket, hogy az elosztószekrénybe befutó szálak között később el lehessen igazodni. 

Az állandó ellenállású fűtőkábel teljes hosszában biztosítani kell a hőelvonást, tehát a kábel nem „jöhet ki” a csőhéjszigetelés alól. Ezt úgy éred el, ha a végéhez sajtolt kötéssel – a terhelésnek megfelelő keresztmetszetű, 1000 V névleges szigetelésű -, hidegvezetéket csatlakoztatsz. Szabadban a hidegvezetéknek célszerű UV stabilnak lennie. A kötést vízmentesen szigetelni kell legalább két réteg zsugortömlővel úgy, hogy a kötés szigetelése egyenértékű legyen a vezetékével. A beépítés során még a kötésnél is biztosítani kell a jó hőelvonást. A fűtőkábel vagy a kötés csak akkor tud tönkremenni, ha nem megfelelő a hőelvonás.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

Mivel jár a talajkifagyás?

A talajkifagyás a talaj kapillárisaiban lévő víz, illetve a talaj térfogatának növekedését okozza. Ezzel a padló rongálódását, repedezését, felgyűrődését, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozná, ha nem védekeznénk ellene. (Volt már példa ilyenre.) A víz az átfagyó talajrétegbe még a vízzáró agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve a 0˚C vagy az alatti hőmérsékletű rétegek víztartalma megemelkedik még akkor is, ha a talaj víztartalma az üzem beindulásakor csekély. A talajkifagyás ellen tehát a talaj elhanyagolhatóan kis víztartalma sem jelent védelmet.  

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában gondoskodni kell. Az altalajfűtés éppen ezt a védekezést szolgálja. Az altalajfűtés fő célja, hogy az épület alatti talajkifagyást – az építmény teljes használati idejére – folyamatosan megakadályozzuk. Különösen fontos az altalajfűtés a téli hónapokban, mivel a talaj hőmérséklete ilyenkor a legkisebb.

Elektromos altalajfűtés: De hogyan?

A hűtőházak alatti talaj felfagyásának megakadályozására SJXFJ típusú – állandó ellenállású – fűtőkábel kerül beépítésre a padló alatti hőszigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti kb. 5 cm-es betonrétegbe. A kábeleket jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk. A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.

A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése, szabályozása rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, ha a talajt éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük. Igaz így a megtáplálás nem lesz folyamatos, de a kieső időkben nem fog átfagyni a talaj. Fontos, hogy a vezérlő egységek viszont folyamatos megtáplálást kapjanak!

Szükséges és biztonságos eljárás, hogy két szál fűtőkábelt fektetnek le egymással párhuzamosan, melyek közül az egyik a működő, a másik a tartalék kábel. 

Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel tönkremehet. A fűtőkábel a terhelhetőségének csak mintegy harmadával-negyedével üzemel, mégsem jelenthetjük ki, hogy soha el nem romolhat. A tartalékra elsősorban azért van szükség, mert áramköri hiba miatt is kieshet egy fűtőszál. Elég egyetlen fűtőszál áramkörében bekövetkező hiba, és az altalajfűtés veszélybe kerül. Ráadásul az épület alatt utólag már nem lehet fűtőszálat cserélni, vagy javítani. A tartalék kábel elhelyezési módjáról itt láthatsz rajzot. A tartalék kábel tehát csak akkor üzemel, ha kiesik a működő. Hogy a kiesést észrevegyük, folyamatosan kontrollálni kell a kábel működését. 

Mi befolyásolja a szükséges fűtőteljesítményt?

Tervezni mindig a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell. A jellemző fűtőteljesítmény 15-25 W/m2. A kisebb teljesítmény is elegendő, ha legalább 20 cm a szigetelésvastagság, és a hőmérséklet nem megy -20˚C alá. Ha csak vékonyabb hőszigetelés kerül beépítésre, vagy alacsonyabb működési hőmérséklet is lehetséges – pl. -30 ˚C-os fagyasztó alagutak, sokkoló kamrák -, akkor a 25 W/m2 az irányadó. Nincs értelme spórolni a teljesítménnyel, hiszen mindenképpen kicsi áramfelvételekről beszélünk. A kábeleket – az átfagyás kivédésére – egymástól 25-35 cm közötti távolságra célszerű fektetni. Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. Ezzel a kábeligénnyel a szükséges m2-nyi teljesítményt úgy érem el, ha a fűtőkábel teljesítményét 5-8 W/m-re állítom be. A nagyobb kábeltávolság miatt a kábeltartókat elegendő – a szokásos 50 cm-nél – ritkábban 70 cm-e tenni.  

Néhány fontos dolog, amire oda kell figyelni

A kábeleket a külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében is sűríteni kell, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, levezetve a talajba a teremben uralkodó hideget. Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat, és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül.

A kamra felett kinyúló – a tetőt tartó – oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti szigetelő hatását. Ebben az esetben az oszlop mindkét irányban sok hideget visz ki a kamrából. Az ideális az, ha az oszlopokat – a kamrán kívüli felületein – talp és nyakfűtéssel látjuk el. A fűtőkábeleket, fém rögzítő szalaggal – tartalékkábel fektetése mellett – rögzítjük az oszloptesten. Azután – jellemzően flexibilis csemperagasztóval – elfedjük. A talpfűtés és az altalajfűtés egy időben a legkönnyebben kialakítható. Nem szabad elfelejtkeznünk ezen fűtések vezérléséről, illetve a hőmérsékletük kontrollálásáról sem. A témában rajzok itt találhatók.

Kivitelezők figyelmébe!

• Vigyázni kell, hogy az altalajfűtés, oszlopfűtés céljából lefektetett SJXFJ típusú fűtőkábel ne sérüljön meg, ezért éles szerszámokkal, fémvödörrel stb. különös odafigyeléssel kell bánni. Szintén fontos, hogy a kábel ne csavarodjon, ne feszüljön, ne törjön meg. Illetve, hogy a megengedett hajlítási sugárnál jobban – jellemzően a kábelátmérő 6x-a – ne érjen egymáshoz, kisebb mértékben ne legyen meghajlítva.
• Ha a kábelt lefektették meg kell mérni annak folytonosságát, valamint szigetelés-ellenállását. A mérési eredményeket az építési naplóban kell rögzíteni. Az elburkolás után szintén el kell végezni a méréseket.
• Kábelsérülés esetén egy speciális műszerrel be lehet mérni a hiba pontos helyét, és feltárás után a kábel javításával orvosolható a probléma.
• A talaj/oszlopfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A termosztát hőmérséklet-érzékelőjét a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe teszik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál az cserélhető legyen. A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik – digitális kijelzővel rendelkező – termosztátot is be kell építeni, amin kontrollálni lehet az aktuális talajhőmérsékletet, és ami vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. az előző vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl.
• A termosztát a hűtőkamra egyetlen pontján méri a talaj hőmérsékletét, így a többi terület hőmérsékletéről nincs információnk. Azt azonban tudod, ha az egyenletesen elosztott kábelek működnek, akkor mindenütt hasonló a hőmérséklet. Nincs más dolgod, mint minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét olyan áramfigyelő relével (PRI) ellenőriztetni, amely vészjelzést képes leadni, ha bármely fűtőkör kiesik – hogy a vele párhuzamosan fektetett tartalék szálat beköthessék. A tartalék fűtőszálak hideg vezetékei szintén be vannak vezetve a kapcsoló szekrénybe, csak nincsenek bekötve. Számozással kell biztosítani, hogy az „élő” és tartalék kábelpárok – évek múlva is – beazonosíthatók legyenek. 

Mire célszerű még minden tervezőnek figyelnie?

Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek ajtókeret-fűtést, akkor azt is tervezni kell, az ajtó befagyásának megakadályozására.

A kamrák ajtaja körüli terület csúszásmentességéről szintén gondoskodni kell. Egyrészt a hideg térbe, ajtónyitás során bekerülő párás levegő szinte azonnal lecsapódik a földre és ott csúszásveszély alakul ki. Másrészt a kamrák előtti terület – a kiáramló hideg levegő miatt – csúszóssá válhat. Ezen beton járófelület megfűtésénél már hasonlóan kell gondolkoznunk, mint a külterületi hóolvasztásnál. A teljesítmény 250 W/m2 legyen, hiszen a kábel folyamatosan -20˚C-os környezetben van.

A fűtőkábel az ipari padló felső rétegébe kerül. Itt sem hagyható el a tartalékkábel beépítése! Gondolj csak bele, mekkora üzemi kiesést jelentene, ha ki kellene pakolni a kamrát, hogy azt a betonozáshoz felmelegítsék, azután megvárni, míg teherbíróvá válik a beton, és a kamra újra lehűtésre kerül. Szerintem egyetlen tervező/kivitelező sem szeretne kapni ezen kiesés kompenzálására szolgáló számlát, amin egy messziről is jól látható összeg van.  

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

Cégünk sok projektet valósított már meg gépkocsi lehajtók, járdák, helikopter leszállók hó- és jégmentesítése terén. Azonban az a megtiszteltetés ért minket, hogy városunk fő terén, a Kossuth téren létesülő látogatóközponthoz levezető lépcsők fűtését kellett megoldani. Ebben az a különlegesség, hogy általában 6-8 cm vastag betont, vagy térkövet kellett átfűteni, azonban most 150 mm vastag gránitlapokkal néztünk szembe.

Mekkora teljesítményt építsünk be?

A fő kérdés az volt, hogy mekkora teljesítményt szükséges beépíteni egységnyi területre, valamint mekkora teljesítményt adhat le az elektromos fűtőkábel 1 m-e? Egy kísérlet során bizonyítottuk azt, hogy az elektromos fűtőkábeleink képesek átmelegíteni a szokatlanul vastag lapokat is. Egy próbaszakaszon bevezetésre került SJXFJ nevezetű állandó ellenállású elektromos fűtőkábel, egymástól 5 cm távolságra, műanyag távtartóval rögzítve. A elektromos fűtőkábel teljesítményét úgy állítottuk be, hogy a szokásos 300-350 W/m² teljesítményt lényegesen meghaladjuk.

A távtartókat keresztbetettük a lépcsőfokokon és hosszába a kábeleket. A fűtőkábelre a megrendelő által kért hosszúságú hidegvég messzebbről is biztosítja a megtáplálást. A hidegvégek egy kapcsolószekrényben kerülnek összekötésre a betáplálással, ahol a vezérlőegység is található. A vezérlő mágneskapcsoló segítségével végzi a ki-és bekapcsolást. A vezérlés érzékelőit is a lépcsőn kell elhelyezni, az érzékelő kábeleinket pedig csövet tenni, hogy azok szükség esetére cserélhetőek maradjanak.

A fűtés természetesen csak akkor kapcsolódik be, amikor egyszerre hideg is van, és hó is esett. Addig marad bekapcsolva, míg vagy megemelkedik a hőmérséklet, vagy leolvadt a felületről a nedvesség. Ehhez tökéletesen működik az EBERLE típusú termosztátunk.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatja el.

A Kossuth téri lépcsőlejárat több, mint 10 méter széles, de csak kétoldalt, a korlátok mellett, mintegy 2 méter széles részt kellett megfűteni elektromos fűtőkábel által – energiatakarékosság miatt. Hiszen havas időben a látogatók úgyis a korlátok mentén közlekednek, ahol látják, hogy nem havas, jeges a lépcső.

Cégünk és az állandó ellenállású elektromos fűtőkábel is jól remekelt!

Cégünk nagyon büszke arra, hogy hozzájárulhatott az igazán szépre sikerült tér kialakításához, egy fontos, a személyi biztonságot szolgáló megoldással.

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., mint a projekt generálkivitelezője, Magyar Termék Nagydíjat kapott a Kossuth Lajos tér kialakításáért, és elismeréseképpen köszönő oklevelet küldött a Czinege és Fiai Kft.-nek a munkálatokban való részvételükért.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

Igen, a Czinege-SJXFJ fűtőkábel beépítésre került az átépített Kossuth téren!

Cégünk komoly kihívással szembesült, amikor bizonyítanunk kellett, hogy a Kossuth téren létesülő látogatóközponthoz levezető lépcsőket meg tudjuk úgy fűteni, hogy azok télen hómentesek, csúszásmentesek legyenek. Szerencsére a Czinege-SJXFJ elektromos fűtőkábel kiállta a próbát. De mi volt ebben a kihívás?

A kihívás azért volt különleges, mert a lépcsőket 150 mm vastag gránitlapokból alakították ki.

Cégünk sok, jelentős projekt megvalósításában vett már részt, gépkocsi lehajtók, járdák, helikopter leszállók hó és jégmentesítése terén. Ezeknél azonban általában csak 6-8 cm vastag betont, vagy térkövet kellett fűteni. Ilyen vastag lapokat eddig nem kellett átfűtenünk.

A fő kérdés: Mekkora teljesítményt szükséges beépíteni egységnyi területre, valamint mekkora teljesítményt adhat le az elektromos fűtőkábel 1m-e?

Megoldásunkat azután fogadták el, miután egy kísérlet során bebizonyítottuk, hogy a Czinege-SJXFJ elektromos fűtőkábel képes átmelegíteni a szokatlanul vastag lapokat.

Egy próbaszakaszra lefektettük a Czinege-SJXFJ állandó ellenállású fűtőkábelt egymástól 5 cm távolságra, műanyag távtartóval rögzítve. Az elektromos fűtőkábel teljesítményét úgy állítottuk be, hogy a szokásos 300-350 W/m2 teljesítményt – az átfűtendő réteg vastagsága miatt – lényegesen meghaladjuk.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kábelelhelyezés szokásos lépcsőfűtésnél

A távtartókat keresztbe tesszük a lépcsőfokokon, és hosszába a kábeleket.

Nyugodtan választhatunk hosszú kábeleket is, hiszen azok továbbvihetők az egyes lépcsőfokokon, vagy a lépcsők közti pihenőkön. A fűtőkábelre a megrendelő által kért hosszúságú – de általunk szerelt – hidegvég messzebbről is biztosítja a megtáplálást.

A hidegvégek egy kapcsolószekrényben kerülnek összekötésre a betáplálással, ahol a vezérlőegység is található. A vezérlő – a teljesítményhez méretezett – mágneskapcsoló segítségével végzi a ki- és bekapcsolást.

A vezérlés érzékelőit is a lépcsőn kell elhelyezni, az érzékelő kábeleinek pedig csövet tenni, hogy az érzékelők szükség esetén cserélhetőek maradjanak.

Fűtés természetesen csak akkor kapcsolódik be, amikor egyszerre hideg is van, és hó is esett. Addig marad bekapcsolva, míg vagy megemelkedik a hőmérséklet, vagy leolvadt a felületről a nedvesség.

Az általunk szállított EBERLE-intelligens vezérlés megfelel ennek a két feltételnek.

A Kossuth téri lépcsőlejárat több, mint 10 méter széles. De csak kétoldalt, a korlátok mellett, mintegy 2 méter széles részt kellett megfűteni, energiatakarékosság miatt – hiszen havas időben a látogatók úgyis a korlátok mentén közlekednek, ahol látják, hogy nem havas, jeges a lépcső.

Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhattunk az igazán szépre sikerül tér kialakításában egy fontos, a személyi biztonságot szolgáló megoldással.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)