A legfontosabb gondolat: fellélegezhetsz, az elektromos fűtés nem drága, hanem sokszor az egyetlen igazán odaillő megoldás, amely egyszerűen és olcsón kivitelezhető.
Szinte naponta megkapom ezt a kérdést az elektromos fűtés és a gazdaságosság kapcsán, és én mindig visszakérdezek: mitől lesz gazdaságos bármely fűtés? Szerinted mik a gazdaságosság mérőszámai? Az első válasz szinte azonnal érkezik: legyen olcsó. De mi legyen olcsó? A beruházás vagy a működés? Itt kapok a kérdezőtől egy kis szünetet, és elkezdem sorolni a tényeket a költségekről, a gazdaságosságról.
Az elektromos fűtés lehet főfűtés, kiegészítő fűtés, de sokszor csak a magára hagyott épület fagymentesítése a cél. Fontos tisztában lenned azzal, hogy milyen célra és milyen körülmények között van szükséged a fűtésre, mivel minden felhasználási formához más-más elektromos fűtés a megfelelő. A fő fűtésre készült fűtőkészülékek minden esetben alkalmasak kiegészítő fűtésre is.
Ha új házat építesz, vagy felújítasz…
Első dolgod a beruházási költségek vizsgálata/összehasonlítása lesz. Ajánlatos alaposan kiértékelni, mennyivel érdemes többet költened a beruházásra a későbbi alacsony működési költségek érdekében. Ha albérletben laksz vagy felújítást nem igénylő házat veszel, akkor érthetően leginkább a működési költség érdekel. Bár mindenképpen meg kell tudnod, mibe kerül a fűtési rendszer fenn- és karbantartása. Nehogy ez többe kerüljön, mint a működés.
Elektromos fűtés és “zöldtudatosság”
Egyre többen vagyunk „zöldtudatosak”, akik a napelemmel megtermelt árammal üzemeltetik a házukat, vállalkozásukat, autójukat – a jelentősen környezetszennyező vegyes tüzelés vagy gáz helyett. Napelemet bármikor telepíthetsz, de gázkutat nem feltétlenül találsz a kertedben. (Az én házamon is működik egy 15,4 kWp napelem rendszer.)
Napelemről történő üzemelés mellett az elektromos fűtés működési költsége akár nulla is lehet. Ha nem veszel a mai árakon napelemet, az árát apránként akkor is ki fogod fizetni az egyre emelkedő villanyszámládban. Ha viszont veszel, a következő 25 évben mindig őszinte lesz a mosolyod, amikor a hírekben az áram árának emelkedéséről olvasol.
A gazdaságosság mérőszáma számodra esetleg a fűtésmód hatásfoka? Jó hírem van! Az elektromos fűtés hatásfoka átlag 99%!
Ebben csak a hőszivattyú (itt a klímás fűtést is annak tekintem) előzi meg, de annak horrorisztikus a bekerülési költsége. A hagyományos, régi gázkazánok hatásfoka meg egyenesen felejtős, ha gazdaságosságról akarunk beszélni.
A legtöbben a gazdaságosságon, csak az üzemelési költségeket értik, még akkor is, ha ez elválaszthatatlan a bekerülési, karbantartási és elavulási költségektől. Egységnyi meleg előállításában, ha csak az üzemelési költségeket nézem, akkor vezet a talaj- vagy vízszondás hőszivattyú, amelynek COP értéke elérheti az 5-öt, azután jön a klímafűtés, a kondenzációs gázkazán, ha a működésének megfelelő fűtési rendszer kapcsolódik hozzá. A sorban következik a hőtárolós padlófűtés vezérelt árammal, azután a hagyományos gázkazánok, és a sort a normál tarifával üzemelő elektromos fűtés zárja. Az üzemelési költségek megítélésénél figyelembe kell venni az adott fűtési mód vezérelhetőségének pontosságát is. Ugyanis a minél pontosabb vezérlés energia-megtakarítást eredményez, ebben pedig ismét az elektromos fűtések digitális (0,1 0C hiszterézisű) termosztátjai vezetnek.
A vegyes tüzelés költsége – amelyet nem tettem bele a fenti sorba – nehezen megállapítható, mert nagy különbségek lehetnek a beszerzett tüzelőanyag árában és a kazán hatásfokában. Ennél a tüzelési módnál a használó szinte soha nem számol az elkerülhetetlen személyes munkájának árával, pedig ez egyáltalán nem elhanyagolható.
Szerintem a gazdaságosság megítéléséhez szorosan hozzátartozik a kényszerűségből/feleslegesen előállított meleg tetemes költsége is – ami elektromos fűtés esetén nem létező fogalom!
A következőkre gondolok. Például egyedül dolgozol egész délutánig a házban, és kénytelen vagy bekapcsolni a – szobánként szabályozhatatlan (de sok embernek van még ilyen) – fűtésedet, hogy ne fázz az íróasztalnál. Gazdaságos ez? Te is tudod, hogy nem. Ha vennél egy hordozható infraradiátort, és magad mellé állítanád, máris komfortosan éreznéd magad. Ebben az esetben csak az 1,5 kW-os infraradiátor, és nem a 24 kW-os gázkazánod menne a nap folyamán.
Vagy nagy belmagasságú – 3,5 m feletti – lakásodban 25 éves gázkonvektorral fűtesz, amely a legalacsonyabb hatásfokkal állítja elő azt a meleget, aminek 2/3-a hasznosulatlanul száll fel a tartózkodási zónád fölé, és tűnik el a szigeteletlen födémeden. Nem lenne olcsób, pár darab, 2,5 m magasan az oldalfalra szerelt feketesugárzó csodálatos langymelegében „fürdened”? Azzal is legyél tisztában, hogy ha a házad/lakásod energiapazarló, vagyis nagy a hővesztesége, soha nem lehet gazdaságos fűtésed.
A gazdaságosság és a komfort összefüggései
Lehet, hogy a gázos kazánoddal tűrhető költség mellett üzemel a radiátoros fűtésed, csak esténként fázik a lábad, mert az érzékeny a radiátorok keltette légáramlásra. Ebben az esetben boldog vagy Te/Feleséged/Anyósod a gazdaságosságtól? Nem volna célszerűbb 1-2 m2 CZ-SHDN típusú elektromos fűtőhálót – akár utólag – betenni a laminált parkettád alá? Ha nem akarsz bajlódni a parkettával, egyszerűen vegyél egy hordozható CzMaster fűtött szőnyeget, és ott tedd a lábad alá, ahol az éppen fázik. Nem teljesen mindegy, mennyit fogyaszt esténként pár óra alatt, ha ennek köszönhetően fél évig nem fázik a család lába? (Különben megsúgom, kevesebbet fogyaszt, mint az esténként nézett TV-d, amit bizonyára még nem kapcsoltál ki azért, hogy gazdaságosabban élj.)
Fűtésspecialistaként akkor tartok gazdaságosnak egy fűtést, ha a beruházása megfizethető, a működési költsége vállalható, és lehetőleg kevés karbantartás/hibalehetőség mellett, sokáig üzemel.
Ezen a kritériumok alapján szerintem verhetetlen a csodálatos komfortot biztosító elektromos padlófűtés. Ilyet először a szüleim házában 1983-ban alakítottunk ki, de ezzel fűtöm 16 éve a saját házamat, és természetesen az irodánkat is. A beépítés óta mind karbantartás és hiba nélkül üzemel.
Gondolkodj távlatokban!
Amikor házat/lakást veszel, legtöbbször évtizedekre tervezel előre, és ez így is van rendjén. Tehát szerintem a fűtésrendszer gazdaságosságát is ezen időtávra kell vizsgálni. Mostanra abban megegyezhetünk, hogy a gazdaságosság eddig megismert két tényezője – bekerülési- és működési költség – mellé elkerülhetetlen egy harmadik dolog figyelembevétele is. Mégpedig: mikorra lesz korszerűtlen/alacsony hatásfokú a fűtésed, hány év múlva kell a fűtőberendezésen nagy karbantartást végezni, kidobni, cserélni, kéményt felújítani stb. Bátran ki merem jelenteni, hogy a jelenleg forgalmazott fűtőberendezések nagy részénél ez az idő 20 év alatt van.
Kivétel az elektromos fűtés, melynek berendezései – a napelemekkel együtt – bőven „túlélik” a 20 évet, és akkor is 99%-os hatásfokkal üzemelnek, mert nem tudnak másként.
A magam rakta elektromos padlófűtésről 35 éves személyes – karbantartás nélküli – működési tapasztalatom van. (Izgatottan várom az első hőszivattyú/gázkazán/klíma értékesítő jelentkezését, akinek hasonló idejű karbantartás nélküli tapasztalata van.) A házad falaiba épített elektromos rézvezetékektől – amelyek csak minimálisan különböznek az SJXFJ típusú fűtőkábeltől -, teljesen megalapozottan, Te is a 35 évnél sokkal hosszabb karbantartás nélküli működési időt vársz el.
Még pár fontos érv az elektromos fűtés mellett:
- Kiegészítő fűtésre pl. egy elektromos fűtőpanel/radiátor magánszorgalomból is könnyen felszerelhető, kis helyigényű, bedugod a konnektorba és működik.
- Az elektromos fűtés nagyon tiszta, sem kellemetlen szagoktól, sem pedig szén-monoxid mérgezéstől nem kell tartanod, csak élvezned a kellemes meleget.
- Az elektromos fűtés telepítési költsége általában olcsóbb, mint a többi megoldásé.
- Az elektromos fűtések üzembiztonsága rendkívül magas, kieső üzemidővel, váratlan javítási költséggel nem kell számolnod.
- Az elektromos fűtésekben jellemzően nincs mozgó alkatrész, így hangjuk sincs.
- Az elektromos fűtéshez nem kell kémény, tiszta, gyors megoldás.
- Tudtad, hogy a gáztüzelésű fűtési rendszer veszélyes üzemnek számít, és a hatályos jogszabály szerint – a gyártói felülvizsgálatokon túl – tízévente kötelező a műszaki-biztonsági felülvizsgálata is?
Nem lehet tehát egy mondatban elintézni a gazdaságossági kérdést, hiszen sok tényezőt a korrekt válasz érdekében egyedileg kell megvizsgálni.
Összegezve, a gazdaságosság olyan, mint a 3 lábú szék, ha egyik lába nem jó, akkor felborul. A 3 láb pedig a bekerülési-, működési/karbantartási költség, valamint az elavulási/szükségszerű cseréig eltelő idő hossza. Ezért is javaslom, keress meg bennünket és nézzük meg, a Te esetedben mi az igazán gazdaságos!
Tetszett ez a bejegyzés?
Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten a szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv!
Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!
Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.
[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]
Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.
Kövess minket Facebookon!
Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.
Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.
Ha további kérdése akadt, azt az alább hozzászólásként felteheti!
