Fűtési költségek összehasonlítása!

Az elektromos fűtés, illetve más fűtési módok és fűtési költségek érthető összehasonlítása, hogy ne essünk a „marketing kábítás” csapdájába.

A legfontosabb gondolat: ha szóba kerül az elektromos fűtés, ne dőlj be senki tanácsának, aki csak a működési költségek – pl. COP érték – összehasonlítása alapján akar megvetetni veled valami jó drága cuccot. (Ahelyett, hogy a fűtési költségek egészét vizsgálná, és objektíven alkotna véleményt.)

Kiemelten fontosnak tartom – pl. az elektromos fűtés működési költségei mellett -, a bekerülési és a karbantartási költségek összehasonlítását is. Hiszen ezt is mind Te fizeted, tehát a fűtési költségek kiszámításához elengedhetetlen részletek. Javaslom, legalább 20 évben gondolkozz, mert a tapasztalatok szerint ezen időegységekben kell újragondolni/cserélni a gépészeti elemeket!

Fűtési költségek, beruházási és átlagos működési költségek összehasonlítása

Készítettem két összehasonlító táblázatot, amely segít eligazodni a mostanában jellemző fűtési módok, és a hozzájuk tartozó fűtési költségek között. Mindkét táblázatban családi házat vettem alapul, ami a 2018-ban érvényben levő energetikai előírások szerint – a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb fűtési energiaigénnyel – készülne. Az első táblázatban egy 80 m²-es, a másodikban egy 160 m²-es ház szerepel. Mindkettőben ugyanazokat a fűtési megoldásokat hasonlítottam össze, hogy egyszerűen megállapíthatóak legyenek az egyes fűtési költségek. Egyik padlófűtés kialakításánál sem számoltam a fűtés alá szükséges hőszigeteléssel és a beton költségeivel, mert ezeket mindenképpen és hasonló költség mellett alakítják ki. Az egyszerűbb összehasonlítás kedvéért nem számoltam arra külön plusz költséget, ha a vizes padlófűtés mellett, pár radiátort is felszerelnek. Csak klímával történő fűtéssel nem kalkuláltam, mert meggyőződésem, hogy kizárólagos fűtésként nem tudja adni azt a lakókomfortot, mint az itt összehasonlított megoldások.

Az I. táblázatban szereplő fűtésrendszerek adatai:

A hőszivattyú, napelem beszerzési és beépítési költségeit árajánlatok alapján kalkuláltam, a hőtárolós elektromos padlófűtés és a hozzá tartozó napelemrendszer adatait saját tapasztalatból vettem.

• 1. Gáztervezés, engedélyezés + kondenzációs gázkazán időjárásfüggő vezérléssel, HMV tároló + kémény, kéményseprői szakvélemény és kéményátvétel. Plusz figyelembe vettem még olyan további költségeket, mint a kazán telepítési anyag- és munkadíj, beüzemelési költség + a gázvezeték kiépítése a gázcsonktól az óráig. Valamint a vizes padlófűtés kiépítése minőségi csővel. Az anyagköltséget 4 e Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 e Ft/m²-nek vettem. Ha radiátoros fűtést is kialakítunk, akkor szükség lehet Eph mérésre és jegyzőkönyv elkészítésére is, melynek költségével a táblázatban nem számoltam. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a gázóra bekötési költséggel sem.)
• 2. Levegős hőszivattyú – mert a talajszondás, vagy kutas megoldás lényegesen drágább –, időjárásfüggő vezérléssel. Plusz figyelembe vettem még olyan további költségeket, mint a hőszivattyú telepítési anyag- és munkadíj, beüzemelési költség, fagyvédelmi rendszer. Valamint vizes padlófűtés kiépítése minőségi csővel. Az anyagköltséget 4 e Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 e Ft/m²-nek vettem. Ha radiátoros fűtés is kialakításra kerül, akkor szükség lehet Eph mérés és jegyzőkönyv elkészítésére is, melynek költségével a táblázatban nem számoltam. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a bekötési költségekkel sem.)
• 2/a. Ebben az esetben a 2-es megoldást napelem telepítéssel kombináltam 1 millió Ft értékben. Ez nem fedezi a ház teljes villamos energia szükségletét, csak a hőszivattyú működését, így ennél a változatnál a fűtési költséget nullának vettem. A karbantartást 5 e Ft-tal megemeltem, mert nemcsak a hőszivattyút, de a napelemet is karban kell tartani.
• 3. Elektromos padlófűtés (35 W/m² teljesítménnyel) (anyag 4,5 e Ft/m² + kiépítés 4 e Ft/m²) vezérelt árammal (B árszabás bruttó 23,18 Ft/kWh) + villanybojler felszereléssel 100 e Ft kalkuláltam. 80 m² x 35W/m² teljesítmény – amikor minden felületen fűtök -, összesen 2,8 kW áramot igényel, ami kevesebb egy villanytűzhely fogyasztásánál, tehát eszünkbe sem jut hálózatfejlesztést igényelni. A villanybojler a HMV igényt megoldja.
• 3/a. Ebben az esetben a 3-as megoldást napelem telepítéssel kombináltam 2,5 millió Ft értékben, ami a padlófűtés működését igyekszik fedezni. Így ennél a változatnál is nullának vettem a fűtési költséget. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, nem fogy el a meleg víz.Az első oszlopban a fűtésrendszer típusát határozom meg, a másodikban a bekerülési/kivitelezési. A harmadikban az éves működési-, a negyedikben a karbantartási- költségeket írtam. A további oszlopok az első, a 10.,- és a 20. évi összesített költséget tartalmazzák. A költségeket bruttóban számoltam.

I. Táblázat eredményei: Fűtési költségek, beruházási és működési költséggel együtt!

Tanulságok az I-es táblázatból

Az új építésű épületeknél a hőszigetelési előírások betartása azt eredményezi, hogy a teljes fűtési hőigény igen alacsony. Így ezt a minimálisan szükséges hőt elektromosan előállítani sem kerül sokba. A levegős hőszivattyú alkalmazásával a működési költség jól láthatóan kevesebb, mint a gázosnál, de a lényegesen nagyobb bekerülési költségét csak valahol 15 év múlva hozza vissza. A hőszivattyú évi 62 e Ft-os működési költségét nullára csökkenteni 1 millió forintos napelemes beruházással lehet. De igen kérdéses megéri-e, hiszen 16,1 év alatt jön vissza az 1 millió Forintod.

Hihetetlen alacsony bekerülési költségével az elektromos padlófűtés toronymagasan vezet. Természetesen a működési költsége ennek a legmagasabb. De a bekerülési költségnél – a gázos/hőszivattyús rendszer kiépítése helyett – megmaradó 1,16/1,8 millió forintot, működési különbözetben a gázoshoz képest csak 22 év alatt, a hőszivattyúhoz képest 18,5 év alatt fizeted ki. Az új építésnél jellemzően alul kalkulálják a bekerülési költségeket, így a beruházás végén sokszor elfogy a pénz. Nem lenne eleve jobb egy alacsonyabb bekerülési költségű fűtési megoldásban gondolkoznod? A legkisebb beruházási költsége tehát az elektromos padlófűtésnek van. Ha a beruházás végére elfogy a pénz napelemre, a fűtésed akkor is működik, és a napelemes rendszer bármikor később is kiépíthető, hozzákapcsolható.

A II. táblázatban szereplő fűtésrendszerek adatai:

A hőszivattyú, napelem beszerzési és beépítési költségeit árajánlatok alapján kalkuláltam. A hőtárolós elektromos padlófűtés és a hozzá tartozó napelemrendszer adatait saját tapasztalatból vettem.

• 1. Gáztervezés, engedélyezés + kondenzációs gázkazán időjárásfüggő vezérléssel, HMV tároló + kémény, kéményseprői szakvélemény és kéményátvétel + figyelembe vettem még a további költséget, mint kazán telepítési anyag- és munkadíj, beüzemelési költség + a gázvezeték kiépítése a gázcsonktól az óráig, a vizes padlófűtés kiépítése minőségi csővel, az anyagköltség 4 e Ft/m², a munkadíjat 4 e Ft/m²-nek vettem. Ha radiátoros fűtést is kialakítunk, akkor szükség lehet Eph mérésre és jegyzőkönyv elkészítésére is, melynek költségével a táblázatban nem számoltam. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a gázóra bekötési költséggel sem.)
•  2. Levegős hőszivattyú – mert a talajszondás, vagy kutas megoldás lényegesen drágább – időjárásfüggő vezérléssel + figyelembe vettem még a további költséget, mint a hőszivattyú telepítési anyag- és munkadíj, beüzemelési költség, fagyvédelmi rendszer + vizes padlófűtés kiépítése minőségi csővel, az anyagköltség 4 e Ft/m², a munkadíjat 4 e Ft/m ²-nek vettem. Ha radiátoros fűtést is kialakítunk, akkor szükség lehet Eph mérésre és jegyzőkönyv elkészítésére is, melynek költségével a táblázatban nem számoltam. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a bekötési költségekkel sem.)
• 2/a. Ebben az esetben a 2-es megoldást napelem telepítéssel kombináltam 1,65 millió forint értékben, ami nem fedezi a ház teljes villamos energia szükségletét, csak a hőszivattyú működését igyekszik fedezni, így ennél a változatnál a fűtési költséget nullának vettem. A karbantartást 5 e Ft-tal megemeltem, mert nem csak a hőszivattyút, de a napelemet is karban kell tartani.
• 3. Elektromos padlófűtés (35 W/m² teljesítménnyel) (anyag 4,5 e Ft/m² + kiépítés 4 e Ft/m²) vezérelt árammal (B árszabás bruttó 23,18 Ft/kWh) + villanybojler felszereléssel 140 eFt-tal kalkuláltam. 160 m²x 35 W/m² teljesítmény – amikor minden felületen fűtök – összesen 5,6 kW áramot igényel – ami már nem egy átlagos fogyasztó – így itt kalkuláltam 100 e Ft hálózatfejlesztéssel is. A villanybojler a HMV igényt megoldja.
• 3/a. Ebben az esetben a 3-as megoldást napelem telepítéssel kombináltam 4,4 millió Ft értékben, ami a padlófűtés működését igyekszik fedezni, így ennél a változatnál is nullának vettem a fűtési költséget. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, nem fogy el a meleg víz.

Az első oszlopban a fűtésrendszer típusát határozom meg, a másodikban a bekerülési/kivitelezési-, a harmadikban az éves működési-, a negyedikben a karbantartási- költségeket írtam. A további oszlopok az első, a 10.,- és a 20. évi összesített költséget tartalmazza. A költségeket bruttóban számoltam.

II. Táblázat eredményei: Fűtési költségek, beruházási és működési költséggel együtt!

Tanulságok a II-es táblázatból

Az alapterület duplázása a költségarányokon lényegesen nem módosított. A levegős hőszivattyú alkalmazásával a működési költség jól láthatóan kevesebb, mint a gázosnál, de a lényegesen nagyobb bekerülési költségét csak valahol 15 év múlva hozza vissza. A hőszivattyú évi 99 e Ft-os működési költségét nullára csökkenteni 1 650 e Ft-os napelemes beruházással lehet, de igen kérdéses megéri-e, hiszen 16,6 év alatt jön vissza az 1 650 e-forintod.

Hihetetlen alacsony bekerülési költségével, az elektromos padlófűtés toronymagasan vezet, igaz az alapterület növekedés miatt az éves költség már jelentős összeg. A lenullázásához is több napelem kell.

Tudd, hogy 20 év után a gázos és a hőszivattyús rendszereknél újabb komoly összegű beruházás elé nézel a főbb egységek teljes cseréje miatt. A mai szakmai álláspont szerint egy hőszivattyú, vagy egy gázkazán 15-18 év alatt biztosan korszerűtlenné válik, vagyis cserére szorul. Az elektromos fűtésnél, és a napelemnél nincs ilyen költség. Szakmai cikkek alapján a 20 éve – Németországban – felszerelt napelemek ma is kb. 80-85%-os hatásfokkal termelnek, biztosítva a közel nulla költségeket.

Az elektromos fűtés választása abban is segít, hogy az ehhez kiépített villamos teljesítmény, megfelelő biztosíték- és kábelátmérő különösebb további költség nélkül, lehetővé teszi az elektromos autók otthoni tölthetőségét is.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)

Ha további kérdése akadt, azt az alább hozzászólásként felteheti!