A 0˚C-nál kisebb hőmérsékleten üzemelő hűtőházak, hűtőkamrák, fagyasztó alagutak padlóját szigeteléssel látják el – hasonlóan az oldalfalakhoz és a mennyezethez. Ám ez a padlószigetelés önmagában nem véd a padló alatti talajkifagyással szemben, ugyanis a hőszigetelés csak lassítja a hő-áramot, de a hideg egy idő után mindenképpen átjut rajta. Az altalajfűtés erre jelent megoldást. De mi történik, ha hagyod tovább terjedni az áthatoló hideget?

Mivel jár a talajkifagyás?

A talajkifagyás a talaj kapillárisaiban lévő víz, illetve a talaj térfogatának növekedését okozza. Ezzel a padló rongálódását, repedezését, felgyűrődését, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozná, ha nem védekeznénk ellene. (Volt már példa ilyenre.) A víz az átfagyó talajrétegbe még a vízzáró agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve a 0˚C vagy az alatti hőmérsékletű rétegek víztartalma megemelkedik még akkor is, ha a talaj víztartalma az üzem beindulásakor csekély. A talajkifagyás ellen tehát a talaj elhanyagolhatóan kis víztartalma sem jelent védelmet.

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában gondoskodni kell. Az altalajfűtés éppen ezt a védekezést szolgálja. Az altalajfűtés fő célja, hogy az épület alatti talajkifagyást – az építmény teljes használati idejére – folyamatosan megakadályozzuk. Különösen fontos az altalajfűtés a téli hónapokban, mivel a talaj hőmérséklete ilyenkor a legkisebb.

Elektromos altalajfűtés: De hogyan?

A hűtőházak alatti talaj felfagyásának megakadályozására SJXFJ típusú – állandó ellenállású – fűtőkábel kerül beépítésre a padló alatti hőszigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti kb. 5 cm-es betonrétegbe. A kábeleket jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk. A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.

A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése, szabályozása rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, ha a talajt éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük. Igaz így a megtáplálás nem lesz folyamatos, de a kieső időkben nem fog átfagyni a talaj. Fontos, hogy a vezérlő egységek viszont folyamatos megtáplálást kapjanak!

Szükséges és biztonságos eljárás, hogy két szál fűtőkábelt fektetnek le egymással párhuzamosan, melyek közül az egyik a működő, a másik a tartalék kábel.

Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel tönkremehet. A fűtőkábel a terhelhetőségének csak mintegy harmadával-negyedével üzemel, mégsem jelenthetjük ki, hogy soha el nem romolhat. A tartalékra elsősorban azért van szükség, mert áramköri hiba miatt is kieshet egy fűtőszál. Elég egyetlen fűtőszál áramkörében bekövetkező hiba, és az altalajfűtés veszélybe kerül. Ráadásul az épület alatt utólag már nem lehet fűtőszálat cserélni, vagy javítani. A tartalék kábel elhelyezési módjáról itt láthatsz rajzot. A tartalék kábel tehát csak akkor üzemel, ha kiesik a működő. Hogy a kiesést észrevegyük, folyamatosan kontrollálni kell a kábel működését.

Mi befolyásolja a szükséges fűtőteljesítményt?

Tervezni mindig a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell. A jellemző fűtőteljesítmény 15-25 W/m2. A kisebb teljesítmény is elegendő, ha legalább 20 cm a szigetelésvastagság, és a hőmérséklet nem megy -20˚C alá. Ha csak vékonyabb hőszigetelés kerül beépítésre, vagy alacsonyabb működési hőmérséklet is lehetséges – pl. -30 ˚C-os fagyasztó alagutak, sokkoló kamrák -, akkor a 25 W/m2 az irányadó. Nincs értelme spórolni a teljesítménnyel, hiszen mindenképpen kicsi áramfelvételekről beszélünk. A kábeleket – az átfagyás kivédésére – egymástól 25-35 cm közötti távolságra célszerű fektetni. Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. Ezzel a kábeligénnyel a szükséges m2-nyi teljesítményt úgy érem el, ha a fűtőkábel teljesítményét 5-8 W/m-re állítom be. A nagyobb kábeltávolság miatt a kábeltartókat elegendő – a szokásos 50 cm-nél – ritkábban 70 cm-e tenni.

Néhány fontos dolog, amire oda kell figyelni

A kábeleket a külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében is sűríteni kell, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, levezetve a talajba a teremben uralkodó hideget. Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat, és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül.

A kamra felett kinyúló – a tetőt tartó – oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti szigetelő hatását. Ebben az esetben az oszlop mindkét irányban sok hideget visz ki a kamrából. Az ideális az, ha az oszlopokat – a kamrán kívüli felületein – talp és nyakfűtéssel látjuk el. A fűtőkábeleket, fém rögzítő szalaggal – tartalékkábel fektetése mellett – rögzítjük az oszloptesten. Azután – jellemzően flexibilis csemperagasztóval – elfedjük. A talpfűtés és az altalajfűtés egy időben a legkönnyebben kialakítható. Nem szabad elfelejtkeznünk ezen fűtések vezérléséről, illetve a hőmérsékletük kontrollálásáról sem. A témában rajzok itt találhatók.

Kivitelezők figyelmébe!

• Vigyázni kell, hogy az altalajfűtés, oszlopfűtés céljából lefektetett SJXFJ típusú fűtőkábel ne sérüljön meg, ezért éles szerszámokkal, fémvödörrel stb. különös odafigyeléssel kell bánni. Szintén fontos, hogy a kábel ne csavarodjon, ne feszüljön, ne törjön meg. Illetve, hogy a megengedett hajlítási sugárnál jobban – jellemzően a kábelátmérő 6x-a – ne érjen egymáshoz, kisebb mértékben ne legyen meghajlítva.
• Ha a kábelt lefektették meg kell mérni annak folytonosságát, valamint szigetelés-ellenállását. A mérési eredményeket az építési naplóban kell rögzíteni. Az elburkolás után szintén el kell végezni a méréseket.
• Kábelsérülés esetén egy speciális műszerrel be lehet mérni a hiba pontos helyét, és feltárás után a kábel javításával orvosolható a probléma.
• A talaj/oszlopfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A termosztát hőmérséklet-érzékelőjét a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe teszik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál az cserélhető legyen. A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik – digitális kijelzővel rendelkező – termosztátot is be kell építeni, amin kontrollálni lehet az aktuális talajhőmérsékletet, és ami vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. az előző vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl.
• A termosztát a hűtőkamra egyetlen pontján méri a talaj hőmérsékletét, így a többi terület hőmérsékletéről nincs információnk. Azt azonban tudod, ha az egyenletesen elosztott kábelek működnek, akkor mindenütt hasonló a hőmérséklet. Nincs más dolgod, mint minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét olyan áramfigyelő relével (PRI) ellenőriztetni, amely vészjelzést képes leadni, ha bármely fűtőkör kiesik – hogy a vele párhuzamosan fektetett tartalék szálat beköthessék. A tartalék fűtőszálak hideg vezetékei szintén be vannak vezetve a kapcsoló szekrénybe, csak nincsenek bekötve. Számozással kell biztosítani, hogy az „élő” és tartalék kábelpárok – évek múlva is – beazonosíthatók legyenek.

Mire célszerű még minden tervezőnek figyelnie?

Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek ajtókeret-fűtést, akkor azt is tervezni kell, az ajtó befagyásának megakadályozására.

A kamrák ajtaja körüli terület csúszásmentességéről szintén gondoskodni kell. Egyrészt a hideg térbe, ajtónyitás során bekerülő párás levegő szinte azonnal lecsapódik a földre és ott csúszásveszély alakul ki. Másrészt a kamrák előtti terület – a kiáramló hideg levegő miatt – csúszóssá válhat. Ezen beton járófelület megfűtésénél már hasonlóan kell gondolkoznunk, mint a külterületi hóolvasztásnál. A teljesítmény 250 W/m2 legyen, hiszen a kábel folyamatosan -20˚C-os környezetben van.

A fűtőkábel az ipari padló felső rétegébe kerül. Itt sem hagyható el a tartalékkábel beépítése! Gondolj csak bele, mekkora üzemi kiesést jelentene, ha ki kellene pakolni a kamrát, hogy azt a betonozáshoz felmelegítsék, azután megvárni, míg teherbíróvá válik a beton, és a kamra újra lehűtésre kerül. Szerintem egyetlen tervező/kivitelező sem szeretne kapni ezen kiesés kompenzálására szolgáló számlát, amin egy messziről is jól látható összeg van.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: (#100) Tried accessing nonexisting field (with_tags) on node type (PagePost)