A tél közeledtével előtérbe kerül a kültéri csúszásmentesítés témája.

Ilyenkor a tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e a kültéri csúszásmentesítés megvalósításához. Ezt döntést szeretném elősegíteni az alábbi gondolatokkal.

Ami közös a két technológiában

• Az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 250-330W/m², a burkolat vastagságától függően.
• Mindkét fűtést szabályozórendszer kapcsolja ki és be. A rendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén lép működésbe.
• A csövet, vagy a kábelt betonba, vagy a térkő ágyazó homokjába teszik, ami közel hasonló költség.

Ami különbség a két megoldásban

• A fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így az élettartamuk szinte korlátlan. Nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 200 m – egyenletes, és állandó.
• A folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a fűtőközeg hőmérséklete a terület alatt haladva drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg. Tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk – valamint ledermedés ellen időnként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás, és ez energiába kerül.
• Mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, és további költséget jelent.
• Hosszabb távon számítani kell a keringtető szivattyú, egyéb elemek, de akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz.
• A korrekt szakértői magatartás, a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése, karbantartása egyértelműen drágábbá teszi a folyadékos megoldást.
• Első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot. Elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a költség is hasonló.
• Az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.
• A szükséges áramot – vagy legalább egy részét – napelemmel is megtermelhetem, míg gázkútja otthon csak keveseknek van.

A válaszom tehát:

Az elektromos tervezés és kivitelezés egyszerűbb, és hosszú távú biztos megoldást eredményez. Szeretném segíteni a tervezőket/kivitelezőket, hogy jobban eligazodjanak az elektromos fűtések tervezésében.

22 éves tapasztalatunk alapján elkészítettünk egy tervezői programot. A program az alábbi területeken készíti el a teljesítményigény számítást : csővezetékek kísérőfűtése, esőcsatornák, vápák fagymentesítő fűtése, elektromos padlófűtés, külterületek fűtése – valamint javaslatot tesz az alkalmazandó technológia elemeire is. Amennyiben érdekel ez az egyedülálló tervezési segédlet, keresd fel ezt a honlap oldalt.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.