Kérem, töltse ki az alábbi formot, ezzel tud Jelentkezni a Czinege és Fiai Kft szakmai napjára.

Várunk minden szakmai érdeklődőt a két napon.

Igya meg nálunk a reggeli kávéját!!

Üdvözlettel.

ifj. Czinege Károly és Munkatársai.

Már léteznek napelemes bicikliutak, napelemes autók és napelemmel felszerelt házak is, melyekben a használati villamosenergia egészét ezzel termelik meg. Beleértve az összes háztartási gépet és a fűtésrendszert is. Arról azonban szinte sehol nem lehet olvasni, hogy egy napelem gyártása milyen folyamatok mentén valósul meg?

Lássuk a napelem energiamérlegét: Vajon mekkora a gyártás szénlábnyoma?

Tény és való, hogy a napelemek és a szélerőművek nem bocsátanak ki szén-dioxidot működés közben, ami jó hír, hiszen nem gyarapszik az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben. De ezen rendszerek előállítása hogyan hat az atmoszférára? Tények és számok a napelem előállításáról…

A napelemben használt szilíciumot a gyártás során 1414 Celsius fokra kell hevíteni ahhoz, hogy megolvadjon. Noha a folyamat elektromos kohókban zajlik, az ehhez szükséges energia döntő többségét fosszilis energiahordozók égetésével állítják elő. Ebből kiindulva kijelenthető, hogy a napelemek előállítása nem tiszta haszon a környezetnek, hiszen az előállítás is káros a Földre nézve. 

Igaz lenne, hogy a napelemes technológia egyszerűen átverés? 

Azok, akik “nem hisznek” a napelemes technológiában, gyakorta hangoztatják, hogy a környezetvédelmi okokból telepített napelemek egyáltalán nem érik el a kívánt hatást, hiszen a gyártáunk sincs “ingyen” a bolygónak. Ám a tudományos tények nem hit kérdésén alapulnak, vagyis minden állítás alátámasztható vagy cáfolható. Mi pedig a szikla szilárd tényekre vagyunk kíváncsiak.

Végre született egy kutatás, amiből kiderül, melyik tábornak van igaza

Wilfried van Sark, az Utrechti Egyetem kutatója néhány kollégájával megpróbálta megbecsülni, mennyi energiát használtunk el a Földön 1975 – 2015 között napelemek gyártására. Illetve azt is, hogy e folyamat során mennyi szén-dioxid került a légkörbe. Ezzel egyidőben a szakemberek azt is megvizsgálták, hogy a napelemek mennyi energiát termeltek az említett időszakban – és hogy mekkora szén-dioxid felhasználással járt volna, ha ugyanezt széntüzelésű rendszerekkel tettük volna. Wilfried van Sark és a munkatársai nagyon alapos munkát végeztek, ugyanis még azt is belekalkulálták a számításaikba, hogy az évek haladásával hogyan lett egyre hatékonyabb a napelemek előállítási folyamata. Sőt, az sem kerülte el a figyelmüket, hogy mely napelemeket hol állították elő. Egy európai gyártású darab például fele akkora szénlábnyommal jár, mint egy Kínában készült változat. 

Tehát minden komponenst figyelembe véve arra jutottak, hogy a manapság gyártott napelemek 2 év vagy annál kevesebb idő alatt törlesztik vissza az “energiahiányt”, ami a gyártásuk miatt keletkezett. Ez a szám óriási fejlődés, hiszen a hetvenes években gyártott darabok 20 év alatt tudtak annyi energiát előállítani, mint amennyit a létrehozásukhoz elhasználtak. A napjainkban gyártott napelemek kilowattóránként nagyjából 20 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, ha 30 évre becsüljük az élettartamukat. 1975-ben ez a szám még 400-500 gramm volt. 

A napelemrendszerek használata egyre terjed, a gyártási folyamatok pedig egyre hatékonyabbak, gyorsabbak, környezetkímélőbbek. Vagyis ha így haladunk tovább, akkor még kecsegtetőbb számadatokkal tudnak majd szolgálni. Addig is a végeredmény tehát az, hogy összességében szemlélve megéri a napelemek irányába haladnunk, hiszen amennyire nem volt környezetkímélő a kezdeti időkben, úgy manapság már egyértelműen az. Vagyis az energia, amit ezeken keresztül létrehozunk, pozitív hatással van a bolygónk állapotának alakulására is. 

Te is szeretnél napelemrendszert az otthonodba?

Netán arra is gondoltál, hogy a fűtésedet is ennek segítségével alakítsd ki? Ha elektromosan fűtesz, akkor erre jó esélyed van. Esetleg elektromos autón gondolkodsz, amit jó lenne otthonról tölteni? Megfelelő hálózattal ez sem lehetetlen. Ajánlom figyelmedbe Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című könyvemet, melyben külön bekezdést szántam ennek a témának. Erre a linkre kattintva elolvashatod a tartalomjegyzéket, itt pedig megvásárolhatod. 

Forrás: Ipon.hu

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Több szakembert is megkérdeztek, akik szerint egy 50m2-nél nagyobb lakásban elektromos fűtés az ajánlott fűtési megoldás. Ezt az állítást nem “csak” szakmai érvekkel támasztotta alá a riport, hanem olyan emberek véleményével is, akik elektromos fűtésre cserélték a korábbi, gázzal működő fűtésrendszerüket.

Egy család története

A riportban szereplő egyik család elmesélte, hogy sokáig gázfűtéssel oldották meg az otthonuk melegének előállítását. Ám egy váratlan esemény miatt változtatásra kényszerültek, amit utólag nem bántak meg. Döbbenten fogadták a kéményseprő vállalat álláspontját. Ők azt mondták, nem kapnak engedélyt az akkori gázos fűtésrendszer további használatára, pedig előző évben még mindent megfelelőnek találtak. A családfő elmesélése szerint kb. 1 millió forintba került volna egy új kémény kiépítése, az engedélyt pedig enélkül nem kapták volna meg.

A gépészmérnök végzettségű férfi ekkor kissé bátortalanul de a levegő-vizes hőszivattyú mellett tette le a voksát. Azért választotta a levegő-vizes hőszivattyút, mert ez volt a leggyorsabb. Valamint azért, mert bármilyen helyiségben elfér és pár nap alatt üzembe helyezhető. A férfi elmesélése szerint, ezzel a rendszerrel az egész villamosenergia költsége 50-60 ezer forint éves szinten. Beleértve a használati melegvizet, fűtést, mikrót, tv-t, világítást, sütőt, hűtőt stb.

Mint az az adásból is kiderült, sokan nem tudják, hogyan működik a levegő-vizes hőszivattyú. Amit érdemes tudni róla, hogy a levegőből veszi ki a hőt, és azt a vizes fűtés, illetve a használati melegvíz fűtésére hasznája fel. Ám ahogy hűl a levegő, a hatásfoka egyre romlik. Az sem elhanyagolható tény, hogy az éves karbantartási díjat itt sem úszhatjuk meg. Éppen ezért úgy gondolom, érdemes más elektromos fűtésrendszert is számításba venni, mert esetenként még ennél kedvezőbb megoldások is szóba jöhetnek. Ha bővebben olvasnál erről, a könyvemben megteheted.

De hogyan függ ez össze az elektromos fűtéssel?

Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a hőszivattyú is villamos árammal működik, vagyis az energiaforrás nem gáz alapú. Éppen ezért ez is az elektromos árammal való fűtés egyik formája.

 Elektromos fűtés vagy gáz alapú? Mit választanak majd többen a jövőben?

Tette fel a riporter a kérdést Szilágyi Lászlónak, a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap kiadó vezetőjének. Tőle megtudhattuk, hogy a klímaváltozás és ennek hatásai miatt új jogszabályokat hoztak az EU-ban, amik korlátozzák és felügyelik, hogy ma egy ingatlanban milyen fűtési/hűtési megoldást lehet alkalmazni. Ennek megfelelően nagyon erőteljesen felügyelik a frissen épülő házak energetikai tulajdonságait, 2020 után pedig tovább szigorítják majd a szabályokat. A hazai szakembereknek pedig ezeknek kell majd megfelelniük.

Az elektromos fűtés pazarló, nem éri meg azt választani!

Ez volt az álláspont régen. De mi a helyzet most? – kérdezték Szász Jánost, a Nordinova Energy Kft. ügyvezetőjét. Az ő álláspontja is az, hogy ez az állítás változni látszik. Még hozzá azért, mert a napelem rendszerek manapság már egyre elérhetőbbé válnak a hétköznapi ember számára is, és nem csak olcsóbbak, hanem egyre hatékonyabbak is. Ezeknek köszönhetően pedig egyre jobb termelést érhetünk el, így csökkentve a kiadásainkat.

A riportban hallható egy másik férfi beszámolója is, aki szintén elmesélte a saját történetét, és azt, hogy miért váltott elektromos fűtésre. A teljes rádiós anyagot ide kattintva tudod meghallgatni, a riport 09:33 percnél kezdődik. Ajánlom mindazok figyelmébe, akik még mindig hezitálnak azzal kapcsolatban, hogy milyen fűtési módot alkalmazzanak.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Nem tudtál meg mindent, pedig érdekelnek a részletek? 

Nem vagy egyedül ezzel, hiszen az elektromos fűtés kontra gázzal való fűtés egy olyan téma, ami sokakat érint. Ezért írtam meg Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című könyvemet, amelynek már a bővített változata is elérhető. Ezt a könyvet olvasva olyan kérdésekre is választ kaphatsz, amiket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Ha ide kattintasz, elolvashatod a tartalomjegyzéket, ide kattintva pedig megrendelheted a könyvet.

• a cső átmérője,
• az alkalmazandó csőhéjszigetelés vastagsága,
• a médium kívánt hőmérséklete – fagymentesítéskor +5˚C-ra, hőntartáskor az elérendő hőfokra kell számolni – és a lehetséges legalacsonyabb külső hőmérséklet, ami körülveheti a csövet.

Ha a „cső mozog” – például vasúti kocsi vízrendszerének fagymentesítésénél -, akkor nem csak a hazai lehetséges mínusz hőmérsékletre kell tervezni. Az adatok birtokában egy egyszerű programmal ki lehet számolni a szükséges teljesítményt. De sokszor nem tudsz elegendő teljesítményt biztosítani, ekkor a szigetelés vastagságát kell emelned, ezzel csökkentve a szükséges teljesítményt, és a szükséges kábelek számát. A teljesítmény meghatározásához – az elérhetőségeink valamelyikén – kérhetsz tőlünk segítséget, vagy töltsd le ezt a programot.

A programba beépítettünk egy +20%-os biztonsági tartalékot, tehát a teljesítményt ezzel a tartalékkal határozzuk meg. Ez a teljesítmény nem jelent feltétlenül többletfogyasztást is, hiszen a szabályzó a kívánt hőmérsékletnél mindenképpen lekapcsol. Ez a 20% lehetővé teszi azt is, hogy elhagyjunk további teljesítményt befolyásoló külső hatást: pl. oszlopokon futó csöveknél a szél hűtését.

Azonban nem csak elfagyás ellen fűtünk!

Egy Váci úti irodaház 8. emeletén volt egy konyha, melynek zsíros szennyvizét egy függőleges cső vitte le a pincében elhelyezett zsírleválasztóhoz. A cső egy fűtetlen légaknában futott, így teljes hosszában – 30-35˚C-ra – kellett fűteni a zsír kifagyása ellen. De vannak kizárólag magasabb hőmérsékleten mozgatható médiumok is – például a pakura. Ezeknek a csöveit jellemzően speciális, állandó teljesítményű kábelekkel szokás fűteni, melynek a teljesítménye elegendő és állandó, a bevonata pedig bírja a magasabb hőmérsékletet. Figyelem: a pakura mozgatásához elegendő a 60-80˚C fok, de a csövet időnként átmossák gőzzel. Tehát a csővel érintkező fűtőkábel szigetelésének a gőz hőfokát kell kibírni. A kábeleknél jellemzően ezért is két hőmérsékletet adnak meg, egy működési maximumot és egy lehetséges – működés nélküli állapotban – elviselhető hőmérsékletet.

A csőkísérőfűtés bekötéséhez használt kábeleknek, szerelvényeknek természetesen meg vannak az RB-s változatai is, csak az RB-s környezet meglétét a kiírásban jelezned kell.

Jellemzően az elektromos csőkísérőfűtés során használt eszközökkel (kábelek és vezérlés) oldjuk meg pl. a légkezelő berendezések, klímák kondenzvíz tálcáinak jégtelenítő fűtését is.

Kivitelezők, tervezők figyelmébe!

Sokszor felmerül a kérdés, hogy hány db vezérlés kell, ha több cső is van, valamint hová tegyem az érzékelőt? 

Vegyünk egy fűtetlen mélygarázst, amiben nincs szellőztető berendezés, hanem oldalfali nagyobb nyílásokon cserélődik a levegő. A plafon alatt tartókon futnak különböző átmérőjű és anyagú csövek.

A csőkísérőfűtés kábeleinek elhelyezéséről

A kábelt nem kell rátekerni a csőre. Egyébként is nehezen meghatározható a megfelelő menetemelkedés, aminek betartásával éppen a cső végén fogyna el a kábel. Alapesetben célszerű olyan típusú és teljesítményű kábelt betervezned, amiből a cső mellé egyetlen szál biztosítja a szükséges teljesítményt. Ekkor a kábelt a cső hosszában, alul kell elhelyezned. Amennyiben csak 2 kábellel tudod biztosítani a szükséges teljesítményt, akkor a kábeleket alul/oldalt – 4-8 óránál – kell elhelyezni. A harmadik kábelt pedig 12 órához kell tenni. Az érzékelőt mindig a kábellel ellentétes oldalon helyezd el a csőhéjszigetelés alatt. Kábel elhelyezési rajzokat itt találsz.

A kábeleket teljes hosszában végig kell ragasztani alukasírozott ragasztószalaggal. Ehhez a cső legyen tiszta és zsírmentes. Azután 0,5m-ként kötegelővel rögzíteni kell a csőhöz. A kasírozás biztosítja, hogy a kábel csővel ellentétes oldalán keletkező hő is a csőre reflektálódjon. A csőhéjszigetelésre kívülről 3-4 m-ként „Vigyázz fűtőkábel!” figyelmeztető címkét kell elhelyezni. Az a legjobb, ha ezeket a kiegészítőket is beteszed a terv kiírásába. 

Milyen hosszú kábel kell pl. egy 30m-es csőhöz?

Az első gondolatod az lehet, hogy 30 méter. DE! Ha a csövön karimák, szerelvények, szivattyú stb. vannak, akkor ezek mind-mind megnövelik a szükséges kábel hosszát. Hiszen ezekre – bonthatóan – rá kell tekerni a kábelt. Ennek kalkulálására kérj elérhetőségeinken segítséget. 

Külön eset, amikor a csővezeték a levegőben fut, fém támasztókon. Jellemzően a támasztó és a cső között nincs hőszigetelés, így a támasz jelentős hűtőhatást fejt ki a csőre. Ezekben az esetekben azt javaslom, hogy a kábelt ezen a szakaszokon hajtű formában, megduplázva kalkuláld. Ez is jelentősen növeli a szükséges kábel hosszát. 

Hol legyen az érzékelő a teremgarázsban?

Mivel a különböző átmérőjű/teljesítményigényű csöveken meg van a szükséges teljesítmény, akár egyetlen helyről is vezérelheted a csőkísérőfűtés rendszert. Ki kell választani a garázs vélhetően leghidegebb pontját, majd oda tenni a cső mellé az érzékelőt. Ha ott nem fagy el, akkor máshol sem. Ez a megoldás persze azt is feltételezi, hogy az összes betápvezeték egyetlen szekrényben van összehozva, ahol a vezérlő és a mágneskapcsoló is van. Ennek kiépítése sokszor többe kerülhet, mint, ha területekre/csoportokra osztod, és ezek számának megfelelő vezérlést alkalmazol. Vezérlésnek az EBERLE ITR családját javaslom. 

Sokszor felteszik nekem a kérdést, hogy kell-e önszabályzó kábelhez vezérlés? IGEN! IGEN! Az önszabályzós kábel jelleggörbéje megmutatja, hogy – teljesítménytől függően – +30-40˚C körül lesz csak nulla a teljesítmény . Tehát ide is kell termosztát, mert különben olyankor is fűtenénk, amikor arra már semmi szükség. 

Hogyan határozd meg az önszabályzós kábelek változó teljesítménye mellett, azok betápigényét?

Önszabályzós kábelnél a teljesítményt a kábel típusa határozza meg. A kábelen feltüntetett teljesítmény +10˚C hőmérsékletnél értendő. Amennyiben előfordulhat 0˚C, vagy az alatti bekapcsolási hőmérséklet is, a kismegszakítók méretezésénél figyelembe kell venned a névlegesnél nagyobb indulási teljesítményt. 

A csővezeték fűtésére két különböző megoldást kínálunk:

Önszabályozó és SJXFJ típusú állandó ellenállású fűtőkábelt. Az állandó ellenállású kábelt jellemzően hosszabb csőkísérőfűtés  kialakítása esetén alkalmazzuk. Az önszabályzósat rövidebb szakaszokon, elágazásoknál, vagy szerelvényeknél, ahol bonthatóan/átlapolással kell a kábelt elhelyezni. Az állandó ellenállású kábeleket nem szabad átlapolni, mert helyi túlmelegedés alakul ki, ami rövidíti az élettartamát.

Bonyolultabb csőhálózatnál, amelyeken még szerelvények is vannak, tervezésnél nehezen kalkulálható a szükséges kábelhossz. Ezért a csőkísérőfűtés önszabályzós kábellel kerül kialakításra a helyszínen. Ilyenkor kötő/elágazó dobozokat, és véglezáró készleteket jelölünk meg a kiírásban. Amennyiben a csőhéjszigetelésre még külső fémlemez borítás is kerül, akkor a kábeleket tömszelencén keresztül kell a lemezborításon átvezetni. 

A tervezésnél az állandó ellenállású fűtőkábel hosszakat úgy kell meghatározni, hogy az egy-egy méterükre eső villamos teljesítmény ne haladja meg a 18 W/m értéket. Több fűtőszál beépítése esetén célszerű megszámozni a végeket, hogy az elosztószekrénybe befutó szálak között később el lehessen igazodni. 

Az állandó ellenállású fűtőkábel teljes hosszában biztosítani kell a hőelvonást, tehát a kábel nem „jöhet ki” a csőhéjszigetelés alól. Ezt úgy éred el, ha a végéhez sajtolt kötéssel – a terhelésnek megfelelő keresztmetszetű, 1000 V névleges szigetelésű -, hidegvezetéket csatlakoztatsz. Szabadban a hidegvezetéknek célszerű UV stabilnak lennie. A kötést vízmentesen szigetelni kell legalább két réteg zsugortömlővel úgy, hogy a kötés szigetelése egyenértékű legyen a vezetékével. A beépítés során még a kötésnél is biztosítani kell a jó hőelvonást. A fűtőkábel vagy a kötés csak akkor tud tönkremenni, ha nem megfelelő a hőelvonás.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Ilyenkor a tervező elgondolkodik, hogy elektromos energiát, vagy földgázt ajánljon-e a kültéri csúszásmentesítés megvalósításához. Ezt döntést szeretném elősegíteni az alábbi gondolatokkal.

Ami közös a két technológiában

• Az olvasztáshoz szükséges teljesítményigény egyenlő. A beépítendő fűtési teljesítmény 250-330W/m², a burkolat vastagságától függően.
• Mindkét fűtést szabályozórendszer kapcsolja ki és be. A rendszer érzékeli a felület hőmérsékletét és a nedvességet, és csak mindkét feltétel egyidejű megléte esetén lép működésbe.
• A csövet, vagy a kábelt betonba, vagy a térkő ágyazó homokjába teszik, ami közel hasonló költség.

Ami különbség a két megoldásban

• A fűtőkábelek terhelése alacsony és egyenletes, így az élettartamuk szinte korlátlan. Nincs mozgó, kopó alkatrész, minimális a meghibásodás veszélye, a teljesítmény-leadás és az olvasztás pedig, a kábel teljes hosszában – akár 200 m – egyenletes, és állandó.
• A folyadék alkalmazásának nagy hátránya, hogy a fűtőközeg hőmérséklete a terület alatt haladva drasztikusan csökken, intenzív olvadás, csak az első pár méteren valósul meg. Tehát csak sok és rövid csőhosszakkal dolgozhatunk – valamint ledermedés ellen időnként akkor is kell forgatni a folyadékot, amikor nincs is olvasztás, és ez energiába kerül.
• Mind a fagyálló folyadék egyszeri buborékmentes feltöltése, mind annak időszakos szakszerű cseréje, nehézkesen megvalósítható, és további költséget jelent.
• Hosszabb távon számítani kell a keringtető szivattyú, egyéb elemek, de akár a kazán cseréjére is. Az üzemelési költség tehát itt nagyobb lesz.
• A korrekt szakértői magatartás, a külön kazán, annak külön kémény tervezése, ezek beszerzése, karbantartása egyértelműen drágábbá teszi a folyadékos megoldást.
• Első ránézésre 1 kW hőenergia előállítása olcsóbbnak tűnik gázból, de figyelembe kell venni a különböző hőveszteségeket, a kazánhatásfokot. Elektromos fűtésnél viszont nincs veszteség, sőt éjszakai megtáplálás esetén a költség is hasonló.
• Az elektromos fűtésnél kimarad a gáztervezés költsége, és az engedélyezési eljárás gondja is.
• A szükséges áramot – vagy legalább egy részét – napelemmel is megtermelhetem, míg gázkútja otthon csak keveseknek van.

A válaszom tehát:

Az elektromos tervezés és kivitelezés egyszerűbb, és hosszú távú biztos megoldást eredményez. Szeretném segíteni a tervezőket/kivitelezőket, hogy jobban eligazodjanak az elektromos fűtések tervezésében.

22 éves tapasztalatunk alapján elkészítettünk egy tervezői programot. A program az alábbi területeken készíti el a teljesítményigény számítást : csővezetékek kísérőfűtése, esőcsatornák, vápák fagymentesítő fűtése, elektromos padlófűtés, külterületek fűtése – valamint javaslatot tesz az alkalmazandó technológia elemeire is. Amennyiben érdekel ez az egyedülálló tervezési segédlet, keresd fel ezt a honlap oldalt. 

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Mivel jár a talajkifagyás?

A talajkifagyás a talaj kapillárisaiban lévő víz, illetve a talaj térfogatának növekedését okozza. Ezzel a padló rongálódását, repedezését, felgyűrődését, esetenként még az épületszerkezet tönkremenetelét is okozná, ha nem védekeznénk ellene. (Volt már példa ilyenre.) A víz az átfagyó talajrétegbe még a vízzáró agyagrétegen át is felszívódhat. Az átfagyó talaj, illetve a 0˚C vagy az alatti hőmérsékletű rétegek víztartalma megemelkedik még akkor is, ha a talaj víztartalma az üzem beindulásakor csekély. A talajkifagyás ellen tehát a talaj elhanyagolhatóan kis víztartalma sem jelent védelmet.  

Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a talajkifagyás és az általa okozott károk elleni védelemről már a tervezés fázisában gondoskodni kell. Az altalajfűtés éppen ezt a védekezést szolgálja. Az altalajfűtés fő célja, hogy az épület alatti talajkifagyást – az építmény teljes használati idejére – folyamatosan megakadályozzuk. Különösen fontos az altalajfűtés a téli hónapokban, mivel a talaj hőmérséklete ilyenkor a legkisebb.

Elektromos altalajfűtés: De hogyan?

A hűtőházak alatti talaj felfagyásának megakadályozására SJXFJ típusú – állandó ellenállású – fűtőkábel kerül beépítésre a padló alatti hőszigetelés és az altalajon fekvő páraszigetelés közötti kb. 5 cm-es betonrétegbe. A kábeleket jellemzően 230 V feszültséggel tápláljuk. A fűtőkábelek a „hidegvég” csatlakozási pontoktól normál villamos vezetékekkel csatlakoznak a villamos kapcsoló- és vezérlőszekrényhez. Ez a szekrény elhelyezhető akár a terem falának külső oldalánál, akár a vezérlőhelységben.

A villamos talajfűtési rendszerek kivitelezése, szabályozása rendkívül egyszerű és kedvező költségű. Az üzemeltetési költség csökkenthető úgy, ha a talajt éjszakai, (vezérelt) villamos energiával fűtjük. Igaz így a megtáplálás nem lesz folyamatos, de a kieső időkben nem fog átfagyni a talaj. Fontos, hogy a vezérlő egységek viszont folyamatos megtáplálást kapjanak!

Szükséges és biztonságos eljárás, hogy két szál fűtőkábelt fektetnek le egymással párhuzamosan, melyek közül az egyik a működő, a másik a tartalék kábel. 

Tartalékkábelt nem azért kell alkalmazni, mert az üzemelő kábel tönkremehet. A fűtőkábel a terhelhetőségének csak mintegy harmadával-negyedével üzemel, mégsem jelenthetjük ki, hogy soha el nem romolhat. A tartalékra elsősorban azért van szükség, mert áramköri hiba miatt is kieshet egy fűtőszál. Elég egyetlen fűtőszál áramkörében bekövetkező hiba, és az altalajfűtés veszélybe kerül. Ráadásul az épület alatt utólag már nem lehet fűtőszálat cserélni, vagy javítani. A tartalék kábel elhelyezési módjáról itt láthatsz rajzot. A tartalék kábel tehát csak akkor üzemel, ha kiesik a működő. Hogy a kiesést észrevegyük, folyamatosan kontrollálni kell a kábel működését. 

Mi befolyásolja a szükséges fűtőteljesítményt?

Tervezni mindig a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell. A jellemző fűtőteljesítmény 15-25 W/m2. A kisebb teljesítmény is elegendő, ha legalább 20 cm a szigetelésvastagság, és a hőmérséklet nem megy -20˚C alá. Ha csak vékonyabb hőszigetelés kerül beépítésre, vagy alacsonyabb működési hőmérséklet is lehetséges – pl. -30 ˚C-os fagyasztó alagutak, sokkoló kamrák -, akkor a 25 W/m2 az irányadó. Nincs értelme spórolni a teljesítménnyel, hiszen mindenképpen kicsi áramfelvételekről beszélünk. A kábeleket – az átfagyás kivédésére – egymástól 25-35 cm közötti távolságra célszerű fektetni. Ez azt jelenti, hogy 3-3,5 m/m2 a kábeligény. Ezzel a kábeligénnyel a szükséges m2-nyi teljesítményt úgy érem el, ha a fűtőkábel teljesítményét 5-8 W/m-re állítom be. A nagyobb kábeltávolság miatt a kábeltartókat elegendő – a szokásos 50 cm-nél – ritkábban 70 cm-e tenni.  

Néhány fontos dolog, amire oda kell figyelni

A kábeleket a külső határoló falak közelében és a hűtött tereken átmenő oszlopok tövében is sűríteni kell, ugyanis ezek a pillérek, oszlopok mintegy „átszúrják” a padló hőszigetelését, levezetve a talajba a teremben uralkodó hideget. Az is előfordul, hogy egy nagy épületen belül alakítanak ki hűtőkamrákat, és a tetőt tartó oszlopok egy része a hűtött téren megy keresztül.

A kamra felett kinyúló – a tetőt tartó – oszlopok hideg felületére kicsapódhat az épület levegőjében levő pára, és ez lefolyva az oszlopon eláztathatja az arra tett hőszigetelést, ami így elveszti szigetelő hatását. Ebben az esetben az oszlop mindkét irányban sok hideget visz ki a kamrából. Az ideális az, ha az oszlopokat – a kamrán kívüli felületein – talp és nyakfűtéssel látjuk el. A fűtőkábeleket, fém rögzítő szalaggal – tartalékkábel fektetése mellett – rögzítjük az oszloptesten. Azután – jellemzően flexibilis csemperagasztóval – elfedjük. A talpfűtés és az altalajfűtés egy időben a legkönnyebben kialakítható. Nem szabad elfelejtkeznünk ezen fűtések vezérléséről, illetve a hőmérsékletük kontrollálásáról sem. A témában rajzok itt találhatók.

Kivitelezők figyelmébe!

• Vigyázni kell, hogy az altalajfűtés, oszlopfűtés céljából lefektetett SJXFJ típusú fűtőkábel ne sérüljön meg, ezért éles szerszámokkal, fémvödörrel stb. különös odafigyeléssel kell bánni. Szintén fontos, hogy a kábel ne csavarodjon, ne feszüljön, ne törjön meg. Illetve, hogy a megengedett hajlítási sugárnál jobban – jellemzően a kábelátmérő 6x-a – ne érjen egymáshoz, kisebb mértékben ne legyen meghajlítva.
• Ha a kábelt lefektették meg kell mérni annak folytonosságát, valamint szigetelés-ellenállását. A mérési eredményeket az építési naplóban kell rögzíteni. Az elburkolás után szintén el kell végezni a méréseket.
• Kábelsérülés esetén egy speciális műszerrel be lehet mérni a hiba pontos helyét, és feltárás után a kábel javításával orvosolható a probléma.
• A talaj/oszlopfűtést hőmérséklet-érzékelővel ellátott termosztát szabályozza, illetve – mágneskapcsolón keresztül – működteti. A termosztát hőmérséklet-érzékelőjét a fűtőrétegbe betonozott védőcsőbe teszik be oly módon, hogy esetleges meghibásodásnál az cserélhető legyen. A fűtésvezérlő termosztát mellé egy másik – digitális kijelzővel rendelkező – termosztátot is be kell építeni, amin kontrollálni lehet az aktuális talajhőmérsékletet, és ami vészjelzést ad le, ha a talaj – pl. az előző vezérlő meghibásodása miatt – túlságosan lehűl.
• A termosztát a hűtőkamra egyetlen pontján méri a talaj hőmérsékletét, így a többi terület hőmérsékletéről nincs információnk. Azt azonban tudod, ha az egyenletesen elosztott kábelek működnek, akkor mindenütt hasonló a hőmérséklet. Nincs más dolgod, mint minden egyes működő fűtőszál teljesítmény-felvételét olyan áramfigyelő relével (PRI) ellenőriztetni, amely vészjelzést képes leadni, ha bármely fűtőkör kiesik – hogy a vele párhuzamosan fektetett tartalék szálat beköthessék. A tartalék fűtőszálak hideg vezetékei szintén be vannak vezetve a kapcsoló szekrénybe, csak nincsenek bekötve. Számozással kell biztosítani, hogy az „élő” és tartalék kábelpárok – évek múlva is – beazonosíthatók legyenek. 

Mire célszerű még minden tervezőnek figyelnie?

Amennyiben a hűtőkamra ajtajába gyárilag nem tettek ajtókeret-fűtést, akkor azt is tervezni kell, az ajtó befagyásának megakadályozására.

A kamrák ajtaja körüli terület csúszásmentességéről szintén gondoskodni kell. Egyrészt a hideg térbe, ajtónyitás során bekerülő párás levegő szinte azonnal lecsapódik a földre és ott csúszásveszély alakul ki. Másrészt a kamrák előtti terület – a kiáramló hideg levegő miatt – csúszóssá válhat. Ezen beton járófelület megfűtésénél már hasonlóan kell gondolkoznunk, mint a külterületi hóolvasztásnál. A teljesítmény 250 W/m2 legyen, hiszen a kábel folyamatosan -20˚C-os környezetben van.

A fűtőkábel az ipari padló felső rétegébe kerül. Itt sem hagyható el a tartalékkábel beépítése! Gondolj csak bele, mekkora üzemi kiesést jelentene, ha ki kellene pakolni a kamrát, hogy azt a betonozáshoz felmelegítsék, azután megvárni, míg teherbíróvá válik a beton, és a kamra újra lehűtésre kerül. Szerintem egyetlen tervező/kivitelező sem szeretne kapni ezen kiesés kompenzálására szolgáló számlát, amin egy messziről is jól látható összeg van.  

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromosfűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Miért is az infrasugárzó a jó megoldás?

A beltérben is jól ismert infrafűtés alkalmazásakor nem a levegőt fűtjük, hanem az adott környezetben jelen lévő élő szervezeteket, tárgyakat. Ennek köszönhetően kevesebb mint 20%-ban melegítjük a levegőt, és több mint 80%-ban az emberi testet, így a fellépő hőveszteség elenyésző. Szintén az infrafűtés mellett szól, hogy nem igényel felfűtési időt, a készülékek bekapcsolása után a meleg azonnal érzékelhető. Az infrasugarak adta hőt nem fújja el a szél (mint azt a gázos hőkandeláber meleg levegőjével teszi), ezért ez a fűtési mód tökéletesen alkalmas családi felhasználásra teraszok, verandák és más nyitott terek melegítéséhez. 

Az infrasugárzó sok területen ideális választás!

Csarnokok és más, nagy belmagasságú épületek fűtésére is jó választás, mivel az infrasugárzó lehetőséget nyújt a tér egy részének célzott fűtésére, így nem kell az egész légteret befűteni. Az infrasugárzó semmiféle mellékterméket nem bocsát ki, nincs füst, por és azzal szálló baktériumok, a levegő friss marad, s emellett teljesen hangtalanul üzemel. Kis méretűek, könnyen elhelyezhetőek, és nem igényelnek karbantartást. 

Kültéren jellemzőbb a látszófényű infrasugárzó (IR, IRC, ELIR típusú) alkalmazása (amely messziről is csalogatja a vendéget), de tervezhetünk „Cz-NR” típusú (1-4,6 kW) feketesugárzókat is. A fűtés lehetőséget ad arra, hogy hidegebb, hűvös időben is használhassuk részben vagy teljesen nyitott kültéri helyiségeinket, élvezhessük a teraszok előnyeit. Az állványra (annak típusától függően) 1-3 infrasugárzó szerelhető, ennek arányában változik a besugárzott terület nagysága. Egy darab infrasugárzó több m2-re is kellemes meleget tud árasztani. 

Nem kell folyamatosan üzemeltetni ahhoz, hogy érezd a hatását!

Elegendő csak azokat a sugárzókat bekapcsolni, amelynek környeztében vendégek foglalnak helyet.  További előnyös tulajdonsága, hogy a fejre felülről sugárzó hő intenzívebb melegségérzetet ad minden más irányból a testre érkező hőhatásnál. Az infrasugárzó másik szokásos elhelyezése az épületek oldalfalára történik, ekkor közvetlenül a fal mellé állítsuk fel az asztalokat. 

Társasházaknál, de magán épületeknél is előfordul, hogy a terasznak van valamilyen „plafonja”, felette levő erkélylemez, vagy valami fix tető. Ekkor a sugárzót rögzíthetjük a „plafonra is, így felülről (mint egy lámpa) sugározza a meleget. Amennyiben a terasz nagyobb méretű és az asztal külső feléhez is ülnek, akkor célszerű a sugárzókat egymással szemben a falon és a „plafon” külső szélénél (a sugárzást befelé irányítva) elhelyezni. Ekkor mindenki szemből, és a háta mögül is kap meleget, ami elengedhetetlen a jó komfortérzethez.  

A rendezvénysátrak jellemzően erős belső tartóvázzal ellátottak. Ezen vázra a világítás mellé felszerelhetők az infrasugárzók is. A beépítendő teljesítmény megállapításához a légköbméter értékéből lehet kiindulni, és figyelembe kell venni a rendezvény jellegét is. A tervezésnél ökölszabályként a következőt érdemes figyelembe venned: az infrasugárzók egymástól való távolsága ne legyen nagyobb, mint a földtől mért elhelyezési magasságuk. Ekkor lesz a hősugárzás (az ülőmagasságban) egyenletes.  

Sátrak esetében használatosak még (TIGER és PANTHER 2-9 kW között) hőlégfúvók, melyek teljesítménytől függően 1, illetve 3 fázisra köthetőek. Ezek légszállítása jellemzően szabályozható. A rendezvény típusától függ, hogy ez a légáram okoz-e komfortérzet csökkenést.  

Tetszett ez a bejegyzés?

Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten a szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv!

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

2019. szeptemberében megrendezésre került az Elektromos Fűtés Konferencia, ahol cégünk is kiállított.

A konferencia apropója nagyon is időszerű, hiszen az elektromos fűtési rendszerek fejlődése és a napelemes technológia együttes hatására egyre többen döntenek úgy, hogy állandó vagy időszakos, kiegészítő fűtésként valamilyen elektromos megoldást választanak. De vajon tényleg jól döntenek? Ezt a kérdést jártuk körbe szakmai szemmel, számos előadáson és kerekasztal beszélgetésen keresztül. Olyan témák kerültek szóba, mint a hőszivattyú, elektromos konvektor, kályhák és kazánok, fűtőpanelek, hósugárzók – és persze a fűtőkábel.

Előadás az Elektromos Fűtés Konferencia keretében.

ifj. Czinege Károly egy előadással is képviselte a Czinege és Fiai Kft.-t!

Az ott megjelent szakembereknek előadást is tartottam, melyben az elmúlt 22 év szakmai tapasztalata alapján vetettem fel olyan kérdéseket, amellyel kapcsolatban sok ember fejében él tévhit még szakmai berkeken belül. Ám szerettem volna valami olyat is adni a résztvevőknek, amit hazavihetnek magukkal a konferencia után – ezért minden kollégát megajándékoztam egy példánnyal Az elektromos fűtés a jövő megoldása! című új, bővített változatával, melyben már nem “csak” a hétköznapi emberekhez szólok, hanem a tervező, kivitelező kollégákhoz is!

Téged is érdekel a könyv? Most megrendelheted!

Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv!

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Sokszor kérdik ezt tőlem telefonon, hogy mennyibe kerül egy ház elektromos fűtése, és gyakran nem értik, miért nem kaphatnak erre pontos választ. A legnehezebben megfejthető, amikor azt mondják, hogy egy „átlagos” házra gondoljak. Ekkor mindig eszembe jut egy régi mondás az „átlagosról”: ha az egyik lábamat egy vödör 90 ⁰C-os vízbe, a másikat egy vödör jeges vízbe teszem, akkor ugye „átlagosan” jól érzem magam? Persze, hogy nem!

Mit jelent egy ház esetében a hőveszteség?

Ha van egy fal/ablak, melynek a két oldalán eltérő a hőmérséklet, akkor a hő elindul a melegebb oldalról a hidegebb felé. Ezért hűl le télen a lakásunk, és melegszik fel nyáron. Ezt a hőmozgást nevezzük hőátbocsátásnak, mértékét a hőátbocsátási tényezővel (U) jelölik. Az „U” értéket ki lehet számolni a határoló szerkezet anyagainak és vastagságának ismeretében. A hőveszteség szorosan összefügg a belső és külső hőmérséklet különbségével, tehát minél magasabb a belső hőmérséklet, annál nagyobb lesz a hőveszteség. 

A hőveszteség pótlásához tehát egy bizonyos energiamennyiségre lesz szükséged. 

Nincs titok. Rakhatsz tüzet a szoba közepén, meggyújthatsz 1000 szál gyertyát, felkapcsolhatsz 50 izzót, bekapcsolhatod az elektromos radiátort, üzemeltetheted a gázkazánodat stb., az eredmény ugyanaz. Ahhoz, hogy meleg legyen, a hőveszteséget minden esetben pótolnod kell. A legtöbben nem tudják megmondani, mennyi a hőveszteség a házuk esetében. Ennek kiderítésére való pl. az energiatanusítvány elkészítése, ami megmutatja, éves szinten mi az adott épület/lakás hővesztesége, valamint javaslatokat tesz annak csökkentésére. Innen már csak az a kérdés, milyen hatásfokkal, mennyire szabályozottan van lehetőséged a ténylegesen szükséges energiamennyiséget bejuttatni. 

Ebben nagyon szélsőséges esetek lehetnek. Fűthetsz vegyes tüzelésű kazánnal, ami egy különálló kazánházban van, és valószínű, a legolcsóbb anyagokkal tüzelsz, de akkor is sokszor melegebb van a kazánházban, mint az otthonodban, pedig nem ez volt a cél. Tüzelhetsz gázkonvektorral, és ha szerencséd van, az éves hatásfoka eléri a 65-70%-t, de ez nem biztos. Az alacsony hatásfok azt jelenti, hogy a számlára általad kifizetett pénzed 30%-át kidobtad az ablakon. Nekem ez iszonyúan fáj, pedig a Te pénzedről van szó! 

Lehet persze egy sokkal jobb hatásfokú gázkazánod radiátorokkal, de ha a belmagasságod 3 m felett van, akkor a kifizetett meleg jó része a lakásod azon részében van – a plafon alatt -, ahol soha nem tartózkodsz, tehát ez a Te veszteséged. Hiába olcsóbb egységnyi meleget gázból, mint elektromosan előállítani, ha az egységnyi meleg jó része nem ott van, ahol én fázom

Húsbavágó TÉVHIT! A nagyobb teljesítmény többet fogyaszt. 

Bocs, de ez marhaság. A kisebb teljesítmény több idő alatt – vagy egyáltalán nem – képes a hőveszteséget pótolni, míg a nagyobb teljesítmény rövid idő alatt felfűt. A kifizetésre kerülő fogyasztás a teljesítmény és a működési idő szorzata. Tehát a fogyasztás nem a beépített teljesítmény, hanem a hőveszteség függvénye. Ezért szigorítják folyamatosan az új építésű házak hőveszteségi előírásait, hogy lehetőleg csak minimális energiát fordítsunk a fűtésre. 

Az idegtépő alulméretezettségről… 

Sokan esnek áldozatul az „ócsósítás oltárán”, amikor vegyünk kisebbet, mert az olcsóbb felkiáltással építik ki a fűtésrendszerüket. Azután a hideg napokon kellemetlenül fázva üldögélnek a lakásukban, mert az alulméretezett rendszer nem képes azt kifűteni. A bővítés pedig igen keserves kiadással járna. Sokszor keresnek azzal is, hogy adjak egy legkisebb – mert az a legolcsóbb – infrapanelt, mert ki akarja próbálni, hogyan fűt. Sokszor meglepődnek, amikor nem adok. Nem akarom, hogy bárki nem méretezett módon használja a fűtést, azután szétkürtöli, hogy az elektromos fűtés marhaság, mert nem ad meleget, csak a villanyórát forgatja. Akik próbára akarnak venni egyetlen kisebb darabot, azt szoktam kérdezni, a „próbaszobát” megpróbálná felfűteni egy hajszárítóval? A válasz legtöbbször nem, és ez így helyes. Amikor a hajszárító teljesítménye átlagosan 1500-1800 Watt, akkor mit vársz el egy 350 Wattos infrapaneltől – melynek a teljesítménye csak 1/5-e a hajszárítónak -, hogy meleg lesz a szobában? Persze, hogy nem lesz.

Mint látod, az éves fűtésköltség igen sok dologtól függ, amiben vannak tudható/számolható dolgok – mint a falak/nyílászárók hővesztesége -, és vannak változók, mint az időjárás, amivel csak átlagosan számolhatsz. A legnagyobb bizonytalansági tényező azonban Te magad/családod vagy, aki általunk befolyásolhatatlanul a termosztátokat tekergeted, túlfűtesz, jelentősen befolyásolva az épület hőveszteségét.

Most már akkor pontosan tudod, hogy a fűtési költséged nem a beépített teljesítménytől, hanem részben a beépített hőleadó hatásfokától, de leginkább az általad beállított belső hőmérséklettől függ. A hőleadó hatásfokát nézve a hőszivattyú a legmagasabb értéket adja – csak kérdés, valaha megtérül-e a beruházása -, azután mindenképpen az elektromos fűtés következik a maga 99% körüli hatásfokával, valamint olcsó beruházásával, és minden más fűtési mód, csak ennél jóval alacsonyabb hatásfokkal dolgozik. 

Erősen gondolkodj el tehát az elektromos fűtés alkalmazásán, mert elektromos áramot napelemmel tudsz termelni, de otthon gázt nehezen!

Tetszett ez a bejegyzés?

Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten a szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv!

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

A 12 perces interjú során sok minden szóba került az elektromos fűtés kapcsán, a műsorvezetők jó és hasznos kérdéseket tettek fel, így a beszélgetés kifejezetten értékesre és tartalmasra sikerült. Ám természetesen ez az idő nem volt elegendő arra, hogy minden fontos téma szóba kerüljön, hiszen rengeteg olyan kérdést lehetett volna még feltenni, amivel akár egy órás műsoridőt is kitölthettünk volna.

Ha még több infóra vágysz, vásárold meg Az elektromos fűtés a jövő megoldása című könyvet!

Ha úgy érzed, nem kaptál választ minden kérdésre ami felmerült benned, akkor olvasd el itt Czinege Károly legújabb könyvének – Az elektromosfűtés a jövő megoldása – tartalomjegyzékét, és ha meggyőzött, akkor vásárold meg itt. Az új, bővített kiadásban olyan témák is részletes kifejtésre kerültek, amelyek többségében tervezőket, kivitelezőket érdekelnek – ám szerencsére olyan olvasmányos formában íródott, hogy a nem hozzáértő emberek is megtalálják a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket megfogalmaznak magukban.

Miért égető beszélni az elektromos fűtésről?

Manapság már egyre több olyan újépítésű lakás vásárolható, amelyek már eleve elektromos fűtéssel vannak felszerelve – ám hiába terjed a jó híre, sokan még mindig félnek tőle, hiszen nem ismerik, és drágának találják. Arról nem is beszélve, hogy az emberek nem tudják, hol informálódjanak az elektromos fűtés kapcsán, hiszen ahány szakembert kérdeznek, szinte mindenki mindig mást most. Ezért is voltunk nagyon boldogok, hogy lehetőségünk nyílt beszélni a témáról.

De miről volt szó az interjúban? 

• Érdemes a gázfűtés helyett elektromos fűtés használatára váltani? 
• Kinek érdemes ezt a megoldást választani? 
• Forintra átszámolva mennyibe kerül egy ilyen beruházás? 
• Klímával is meg lehet oldani a fűtést? 
• Mi a legjobb alternatíva nagy belmagasságú lakások esetén? 
• Ha nem elektromos padlófűtés és nem infrapanel, akkor mit lehet még választani? 
• Vajon a magyar emberek, magyar otthonok mennyire nyitottak az elektromos fűtésre? 
• Más országokban elterjedt az elektromos fűtés? Ha igen, akkor hol?

A beszélgetésről készült hangfelvételt alább tudod meghallgatni.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

A megoldást az igazán hideg telek uralta Svédországból hoztam el, ahol – kimondottan templomok fűtésére – már régen kifejlesztették és tesztelték az SH termékcsaládot . Az SH padfűtőtestet templomi padfűtésére tervezték. Az SH padfűtés modern és biztonságos kialakítása mellett diszkrét is, mivel a padok és székek alá van felszerelve. A hőáramlás és a sugárzó hő segítségével melegíti a padon és környékén lévőket is.

A templomi padfűtés legtöbbször az ülőfelület alá kerül, ehhez az SH típusok a legalkalmasabbak. Ez az elhelyezés megfelel a műemlékvédelmi követelményeknek is.  A megtáplálást és a vezérlést több szakaszra célszerű osztani, hogy a lehetséges látogatók számának megfelelő mennyiségű ülőhelyet keljen csak fűteni. A hősugár terelő lap biztosítja a lefelé áramló hő szétoszlását, így nem csak a padon ülőt, de a környéken állókat is melegítjük.  A teljesítménye a hosszától függ, 175-375 W/db között változik. 

A templomi padfűtés elektromos installációja

Az SH padfűtőtestet fix beépítésre tervezték, valamint engedélyezett a felfűzött telepítés is. A hagyományos, valamint a felfűzött csatlakoztatás 230 V esetén 3 x 1.5 mm2, 400 V esetén 5 x 2,5 mm2 kábellel történik.

A templomi padfűtés vezérlése

Időben programozható elektromos fűtésvezérlő alkalmazása javasolt, hiszen a fűtőegység felmelegedéséhez is kell legalább 15-20 perc, és le is lehet kapcsolni már a szertartás vége előtt. A betáplálást úgy célszerű szétosztani, hogy a látogatók számához igazodva lehessen ki- vagy bekacsolni az egyes padsorokat.  Az SH templomi padfűtés gazdaságos, mert a vezérléssel a templomi padfűtés működési ideje igazodni képes a templom alkalomszerű használatához is, csak addig kell működtetni, amíg a hívek ott vannak.

Lehetnek olyan padok, önálló székek, ami alá nehézkesen lehetne, vagy nem akarunk SH padfűtést szerelni. Ilyenek jellemzően pl. az elöljárósági kiemelt székek. Itt szerencsésebb a fűtött párna elhelyezése. 

Mit lehet tudni a fűtött párnáról?

A párna szélessége jellemzően 30 cm, és ezt a pad hosszának megfelelően, méretre gyártja a német gyártó. Sőt, a külső kárpitbevonat színe is választható. A fűtött párna mindössze 75 Watt/méter fűtőteljesítményű, tehát energiatudatos fűtést nyújt. A hő nagy része az ülésen helyet foglaló személy testét melegíti, kellemes komfortérzetet biztosítva, ezért a szükséges fűtőteljesítmény alacsony lesz, tehát a működés költséghatékony. 

A bekapcsolás után a fűtőpárna gyorsan felmelegszik, a hőmérséklet szabályozása egy erre a célra kifejlesztett impulzus-vezérléssel történik, amelynek beállítása a helyi igényekhez illeszthető.  Tapasztalatom szerint ennek hiányában mintegy 25-30 perc fűtés után a párna túlságosan meleggé válhat. A fűtőpárna kis teljesítmény igénye miatt jellemzően nincs szükség a meglévő villamos teljesítmény igény növelésére. A speciális gyártási technológia biztosítja, hogy a fűtőpárna extrém hosszú élettartamú, stabil, nem deformálódik. Mind emellett nem gyűrődik és nem hajlamos ráncképződésre sem, karbantartást nem igényel. A párnák huzata egy cipzár segítségével lehúzható, és így mosható, 30 fokos vízben.

Milyen fűtési igényekkel találkoztam még az elmúlt években?

1. Amennyiben lehetséges, az oltár, miseasztal környékének kövezete alá fűtőkábelek helyezhetők, és ez biztosít a papoknak valamelyest kellemesebb hőmérsékletet a mise alatt. Ez igazából egy padlófűtés, ami a tehetetlensége miatt nem igazán gazdaságos.
2. Amennyiben az esztétika megengedi, akkor infrasugárzók jöhetnek szóba, ezekből is inkább a nagyobb teljesítményűek, mert az elhelyezésükre ritkán van az oltár, miseasztal közelében lehetőség. Kivétel, ha hordozható állványra tesszük a panelt, és csak igény esetén állítjuk azt fel. Az infrafűtés gyors reagálású, csak a szertartás alatt működik. Ilyen lábakon álló infrasugárzókkal oldottunk meg pl. egy görög katolikus templom fűtését, mert ott nincsenek padok, a hívek állnak a szertartás alatt.
3. Létezik fűtött oltárterítő is, aminek nagy előnye, hogy a szertartást tartó személy kezét melegíti.
4. Hasznos lehet még a fűtött szőnyeg. Azon állva tartani a szertartást, sokkal kellemesebb, mint a hideg kövön. Teljesítménye kicsi, csak addig működik, amíg a szertartás tart. Jellemzően láthatatlanul elhelyezhető az oltár mögött, vagy a szószéken is.
5. Ne felejtkezzünk el az orgonistáról sem, aki ugyanúgy fázik mint a hívek – csak még kesztyűt sem vehet fel, amikor zenél. Ide szintén alkalmas a padfűtőpárna, pedálfűtés, vagy egy infrasugárzó, ami a kezére irányítja a meleget.
6. Vannak olyan felekezetek, ahová kisebb gyerekeket is bevisznek a szertartásokra. Azonban ők nem akarnak nyugton ülni még a fűtött padokon sem. Számukra tudunk – méretre max. 14m2 – fűtött szőnyeget gyártatni, amin eljátszhatnak a szertartás alatt.
7. Többször volt már igény elektromos radiátorokra, vagy infrapanelekre a sekrestyében, ahol a hívekkel beszélgetnek, vagy öltöznek a papok. 

A fenti kiegészítő lehetőségeket itt csak felsoroltam, konkrét igény esetén, kérlek keress elérhetőségeinken, hogy kiválasszuk az adott helyre/igényre megfelelő változatot.

Nem fűtőegység, de fontos lehet az áldozati gyertyák elhelyezésére szolgáló gyertyaszekrény. A szekrényben levő szűrő elektrosztatikusan kiválasztja a kormot, amely szennyezné a templom belső falát. A szekrényke nem igényel kéményt, vagy más, építészeti beavatkozást, csak 230 Volt betápot. 

Mi az, ami elterjedt, de én még sem javaslok?

Templomfűtésre nem javaslom az infrapanelek felszerelését a padsorok háttámlájára. Ugyanis ezek többnyire fehér színűek, ami igen csak kiviláglik a jellemzően sötét tónusú padsorokból, és nem esztétikus. További hátránynak tartjuk, hogy alacsonyabb felnőtteknek, gyerekeknek pont az arcát melegítik, ami kellemetlen, miközben a lábuk pedig fázik. Ez a hívőknek nagyon nem komfortos, ezzel a megoldással az egyház nem éri el a kívánt célját.

Ha felkeltettem az érdeklődésed, kattints ide, és nézd meg templomi padfűtéseinket.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Lehet, hogy a legforróbb nyári napon olvasod ezt a részt, de tervezőként a munkádat évtizedekre szóló felelősséggel kell végezned. Szinte minden télen olvashatunk olyan nagyobb lapos tetővel rendelkező épületről, ami a hó rendkívüli terhelése miatt beszakadt. Nem volt hóterhelés mérő, ami jelezhette volna a bajt. Az építészek mosták kezeiket, mondván, hogy az épületek az általánosan várható hóterhelésre voltak statikailag tervezve. Sajnos erről a hó mit sem tudott, és a szokásosnál több esett. 

Tudom, hogy villamos tervezőként nem feltétlenül vagy statikus, de a megrendelőnek felhívhatod a figyelmét erre a veszélyre, és megmutathatod a következő biztonságot garantáló, egyszerű megoldást. Előnye, hogy a megrendelőnek pénzt takarít meg az épület használatának teljes idejére. Ugyanis a SAS-307 típusú hóterhelés mérő kiépítésével nem kell a tetőbeszakadás ellen biztosítást kötni, és ezen biztosítás – egyre növekvő – költségét az épület teljes használati ideje alatt fizetni. A javaslatod tehát – a megrendelőnek – nem költség, hanem egy visszatérülő beruházás!

De nézzük miről is van szó!

Minden lapos tetőt adott teherbírásra terveznek, amely teherbírás egy részét – rendszerint – le is foglalják a különböző légkezelő hűtő/fűtő berendezések. Ám ezen a kalkuláción sajnos sokszor kívül esik az a tény, hogy időnként a vártnál több hó hullik. Ennek egy része a napsütés hatására megolvad – az olvadék azonban rendszerint nem tud lefolyni – éjjel pedig visszafagy, ezért szemmel nem lehet megállapítani az aktuális terhelés mértékét. Biztonságból, a katasztrófa elkerülésére sokszor idő előtt hozunk költséges intézkedéseket. A hóterhelés mérő azonban figyelmeztet a szükséges beavatkozásra. Alkalmazása megóv a felesleges kiadásoktól, és védelmet biztosít a lehetséges baleset ellen. Talán nem véletlen, hogy az első vevőink svédek voltak, akik sokat adnak a biztonságra.

Te sem gondolnád, mekkora súlya van a hónak, jégnek!

A porhó súlya még csak 30-60 kg/m3, azonban pár nap múlva – a hókristályok közül kiszorul a levegő, így pedig a súlya a tízszeresére nő: 300-600 kg/m3. A megfagyott olvadékvíz súlya már 900 kg/m3 körül van – ami ráadásul a hó alatt van, és sokszor nem is látszik.

Az egyszerű szemrevételezés tehát nem ad biztonságot, nem eredményez megalapozott döntési helyzetet. Erre fejlesztették ki a villamos fűtéseket gyártók a hó- és olvadékvíz terhelés mérőt, amit bármely lapos, vagy kis lejtésű tetővel rendelkező épületnél alkalmazhatunk. 

A SAS-307 rendszer a tetők hóterhelésének ellenőrzésére szolgál, hogy az véletlenül se haladhassa meg a kg/m2-ben megadott, az adott tetőre engedélyezett terhelést.

Hogyan működik a hóterhelés mérő?

A rendszer 3 érzékelő tányérból, és a központi kiértékelő elektronikából áll. Az egyenként 500 mm átmérőjű, 20 mm magas érzékelő tányérokat a tetőn – vízszintesen – kell elhelyezni. Azokra a helyekre, ahol a legnagyobb a valószínűsége a hó összetorlódásának, illetve az összefolyók közelébe, mert az esetleg itt megrekedt, jeges olvadékvíz is súlyos terhet jelent. A tányérokat jelkábel köti össze a központi egységgel. A központi egység – a folyamatos működés érdekében – szünetmentes áramellátást igényel. A kezelés, a beállítás az értékek kijelzése, a tényleges állapot, valamint a zavarjelzés a központi egység érintőképernyőjén történik, illetve jelenik meg.  A beállításhoz a megfelelő súlyadatok az építési tervben találhatók.

A beállított értékek elérésekor a rendszer előbb figyelmeztetést, és ha a felső értéket is eléri a terhelés, akkor vészjelzést (hang és fényjelzés) ad. Ez utóbbihoz opcionálisan, egy GSM modul is tartozik, amely akár 10 mobiltelefon számra továbbítja a riasztást. Ekkor célszerű kiüríteni az épületet és megkezdeni a hó eltakarítását. 

Tervezőként abban is tudsz segíteni, mi történjen a hóval. A hó és jég lehordása a tetőről nagyon nehézkes, hosszadalmas, sok veszélyforrást rejt. Sokszor a hó – épület melletti – elhelyezése is problémás lehet, ha az épületet utcák, közterület veszi körbe. A javaslatom, hogy olvasszuk le a havat a tetőről. A lapos tetőkön úgy is ki van alakítva a csapadékelvezetés, ebbe kell fűtőkábelek segítségével leolvasztani a havat, jeget. Nem szükséges a teljes tetőt fűtéssel ellátni, elegendő lehet a csapadékelvezetők felett, 50-60 cm széles „fűtőkábelhálót” kialakítani, ami megolvasztja a havat, és levezeti az olvadékvizet. Ha ez a háló nem lenne képes elegendő terhet elvezetni, akkor is könnyebb a kábelekre lapátolni a havat, mint lehordani a tetőről. Az 50-60 cm széles fűtőfelületen a teljesítményt 220-250 W/m2–re célszerű tervezni. Ezen „fűtőháló” kialakítása és működtetése sokkal kisebb költség, mint állandó készenlétben tartani egy „hólapátoló és szállító” brigádot. 

A központi vezérlő képes a fűtés bekapcsolására, leállítani pedig kézzel is le lehet, ha megszűnik a vészhelyzet, hiszen nem szükséges „szárazra fűteni” a tetőt. A rendszer sémája itt megtekinthető.

A tervezés a következőkből áll:

Kell egy 230 V-os földelt betápvezeték, valamint szünetmentes áramforrás a központi egységhez. Az áramfelvétel 1 Amper alatt van. A központi egységet valahol épületen belül, fagymentesen, az épületüzemeltető által felügyelhetően kell elhelyezni. A központi egységhez tartozik egy 3 színű – zöld, sárga, piros – fényoszlop, ami a színek változásával jelzi a beavatkozás szükségességét. Ezt a fényoszlopot oda kell elhelyezni, ahol állandó porta vagy biztonsági szolgálat van. A három mérőtányértól a jelkábeleket a központi egységhez meglévő kábeltálcán, vagy betontuskókra szerelve vezetik be. A mérőtányérokhoz – és a központi egységhez is – 4 mm2 keresztmetszetű, zöld/sárga földelő vezetéket is ki kell húzni. A mérőtányérok villámvédelméről gondoskodni kell, valamint javaslok minden tányérhoz egy-egy kb. 600 x 600 mm-es, 600 mm magas keretet, amely megakadályozza, hogy valaki rálépjen a szenzorra, amikor az a hó miatt nem látszik.

A SAS-307-es berendezés előnye, hogy egyszerű a telepítése, a kiépítési és üzemelési költsége pedig elenyésző. Így minden tervezőnek csak javasolni tudom a hóterhelés mérő betervezését.  

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Szinte naponta megkapom ezt a kérdést az elektromos fűtés és a gazdaságosság kapcsán, és én mindig visszakérdezek: mitől lesz gazdaságos bármely fűtés? Szerinted mik a gazdaságosság mérőszámai? Az első válasz szinte azonnal érkezik: legyen olcsó. De mi legyen olcsó? A beruházás vagy a működés? Itt kapok a kérdezőtől egy kis szünetet, és elkezdem sorolni a tényeket a költségekről, a gazdaságosságról. 

Az elektromos fűtés lehet főfűtés, kiegészítő fűtés, de sokszor csak a magára hagyott épület fagymentesítése a cél. Fontos tisztában lenned azzal, hogy milyen célra és milyen körülmények között van szükséged a fűtésre, mivel minden felhasználási formához más-más elektromos fűtés a megfelelő. A fő fűtésre készült fűtőkészülékek minden esetben alkalmasak kiegészítő fűtésre is.

Ha új házat építesz, vagy felújítasz…

Első dolgod a beruházási költségek vizsgálata/összehasonlítása lesz. Ajánlatos alaposan kiértékelni, mennyivel érdemes többet költened a beruházásra a későbbi alacsony működési költségek érdekében. Ha albérletben laksz vagy felújítást nem igénylő házat veszel, akkor érthetően leginkább a működési költség érdekel. Bár mindenképpen meg kell tudnod, mibe kerül a fűtési rendszer fenn- és karbantartása. Nehogy ez többe kerüljön, mint a működés. 

Elektromos fűtés és “zöldtudatosság”

Egyre többen vagyunk „zöldtudatosak”, akik a napelemmel megtermelt árammal üzemeltetik a házukat, vállalkozásukat, autójukat – a jelentősen környezetszennyező vegyes tüzelés vagy gáz helyett. Napelemet bármikor telepíthetsz, de gázkutat nem feltétlenül találsz a kertedben. (Az én házamon is működik egy 15,4 kWp napelem rendszer.)

Napelemről történő üzemelés mellett az elektromos fűtés működési költsége akár nulla is lehet. Ha nem veszel a mai árakon napelemet, az árát apránként akkor is ki fogod fizetni az egyre emelkedő villanyszámládban. Ha viszont veszel, a következő 25 évben mindig őszinte lesz a mosolyod, amikor a hírekben az áram árának emelkedéséről olvasol.   

A gazdaságosság mérőszáma számodra esetleg a fűtésmód hatásfoka? Jó hírem van! Az elektromos fűtés hatásfoka átlag 99%! 

Ebben csak a hőszivattyú (itt a klímás fűtést is annak tekintem) előzi meg, de annak horrorisztikus a bekerülési költsége. A hagyományos, régi gázkazánok hatásfoka meg egyenesen felejtős, ha gazdaságosságról akarunk beszélni.

A legtöbben a gazdaságosságon, csak az üzemelési költségeket értik, még akkor is, ha ez elválaszthatatlan a bekerülési, karbantartási és elavulási költségektől. Egységnyi meleg előállításában, ha csak az üzemelési költségeket nézem, akkor vezet a talaj- vagy vízszondás hőszivattyú, amelynek COP értéke elérheti az 5-öt, azután jön a klímafűtés, a kondenzációs gázkazán, ha a működésének megfelelő fűtési rendszer kapcsolódik hozzá. A sorban következik a hőtárolós padlófűtés vezérelt árammal, azután a hagyományos gázkazánok, és a sort a normál tarifával üzemelő elektromos fűtés zárja. Az üzemelési költségek megítélésénél figyelembe kell venni az adott fűtési mód vezérelhetőségének pontosságát is. Ugyanis a minél pontosabb vezérlés energia-megtakarítást eredményez, ebben pedig ismét az elektromos fűtések digitális (0,1 0C hiszterézisű) termosztátjai vezetnek. 

A vegyes tüzelés költsége – amelyet nem tettem bele a fenti sorba – nehezen megállapítható, mert nagy különbségek lehetnek a beszerzett tüzelőanyag árában és a kazán hatásfokában. Ennél a tüzelési módnál a használó szinte soha nem számol az elkerülhetetlen személyes munkájának árával, pedig ez egyáltalán nem elhanyagolható.  

Szerintem a gazdaságosság megítéléséhez szorosan hozzátartozik a kényszerűségből/feleslegesen előállított meleg tetemes költsége is – ami elektromos fűtés esetén nem létező fogalom!

A következőkre gondolok. Például egyedül dolgozol egész délutánig a házban, és kénytelen vagy bekapcsolni a – szobánként szabályozhatatlan (de sok embernek van még ilyen) – fűtésedet, hogy ne fázz az íróasztalnál. Gazdaságos ez? Te is tudod, hogy nem. Ha vennél egy hordozható infraradiátort, és magad mellé állítanád, máris komfortosan éreznéd magad. Ebben az esetben csak az 1,5 kW-os infraradiátor, és nem a 24 kW-os gázkazánod menne a nap folyamán.

Vagy nagy belmagasságú – 3,5 m feletti – lakásodban 25 éves gázkonvektorral fűtesz, amely a legalacsonyabb hatásfokkal állítja elő azt a meleget, aminek 2/3-a hasznosulatlanul száll fel a tartózkodási zónád fölé, és tűnik el a szigeteletlen födémeden. Nem lenne olcsób, pár darab, 2,5 m magasan az oldalfalra szerelt feketesugárzó csodálatos langymelegében „fürdened”? Azzal is legyél tisztában, hogy ha a házad/lakásod energiapazarló, vagyis nagy a hővesztesége, soha nem lehet gazdaságos fűtésed.

A gazdaságosság és a komfort összefüggései

Lehet, hogy a gázos kazánoddal tűrhető költség mellett üzemel a radiátoros fűtésed, csak esténként fázik a lábad, mert az érzékeny a radiátorok keltette légáramlásra. Ebben az esetben boldog vagy Te/Feleséged/Anyósod a gazdaságosságtól? Nem volna célszerűbb 1-2 m2 CZ-SHDN típusú elektromos fűtőhálót – akár utólag – betenni a laminált parkettád alá? Ha nem akarsz bajlódni a parkettával, egyszerűen vegyél egy hordozható CzMaster fűtött szőnyeget, és ott tedd a lábad alá, ahol az éppen fázik. Nem teljesen mindegy, mennyit fogyaszt esténként pár óra alatt, ha ennek köszönhetően fél évig nem fázik a család lába? (Különben megsúgom, kevesebbet fogyaszt, mint az esténként nézett TV-d, amit bizonyára még nem kapcsoltál ki azért, hogy gazdaságosabban élj.)

Fűtésspecialistaként akkor tartok gazdaságosnak egy fűtést, ha a beruházása megfizethető, a működési költsége vállalható, és lehetőleg kevés karbantartás/hibalehetőség mellett, sokáig üzemel. 

Ezen a kritériumok alapján szerintem verhetetlen a csodálatos komfortot biztosító elektromos padlófűtés. Ilyet először a szüleim házában 1983-ban alakítottunk ki, de ezzel fűtöm 16 éve a saját házamat, és természetesen az irodánkat is. A beépítés óta mind karbantartás és hiba nélkül üzemel. 

Gondolkodj távlatokban!

Amikor házat/lakást veszel, legtöbbször évtizedekre tervezel előre, és ez így is van rendjén. Tehát szerintem a fűtésrendszer gazdaságosságát is ezen időtávra kell vizsgálni. Mostanra abban megegyezhetünk, hogy a gazdaságosság eddig megismert két tényezője – bekerülési- és működési költség – mellé elkerülhetetlen egy harmadik dolog figyelembevétele is. Mégpedig: mikorra lesz korszerűtlen/alacsony hatásfokú a fűtésed, hány év múlva kell a fűtőberendezésen nagy karbantartást végezni, kidobni, cserélni, kéményt felújítani stb. Bátran ki merem jelenteni, hogy a jelenleg forgalmazott fűtőberendezések nagy részénél ez az idő 20 év alatt van. 

Kivétel az elektromos fűtés, melynek berendezései – a napelemekkel együtt – bőven „túlélik” a 20 évet, és akkor is 99%-os hatásfokkal üzemelnek, mert nem tudnak másként. 

A magam rakta elektromos padlófűtésről 35 éves személyes – karbantartás nélküli – működési tapasztalatom van. (Izgatottan várom az első hőszivattyú/gázkazán/klíma értékesítő jelentkezését, akinek hasonló idejű karbantartás nélküli tapasztalata van.) A házad falaiba épített elektromos rézvezetékektől – amelyek csak minimálisan különböznek az SJXFJ típusú fűtőkábeltől -, teljesen megalapozottan, Te is a 35 évnél sokkal hosszabb karbantartás nélküli működési időt vársz el. 

Még pár fontos érv az elektromos fűtés mellett:

• Kiegészítő fűtésre pl. egy elektromos fűtőpanel/radiátor magánszorgalomból is könnyen felszerelhető, kis helyigényű, bedugod a konnektorba és működik.
• Az elektromos fűtés nagyon tiszta, sem kellemetlen szagoktól, sem pedig szén-monoxid mérgezéstől nem kell tartanod, csak élvezned a kellemes meleget.
• Az elektromos fűtés telepítési költsége általában olcsóbb, mint a többi megoldásé.
• Az elektromos fűtések üzembiztonsága rendkívül magas, kieső üzemidővel, váratlan javítási költséggel nem kell számolnod.
• Az elektromos fűtésekben jellemzően nincs mozgó alkatrész, így hangjuk sincs.
• Az elektromos fűtéshez nem kell kémény, tiszta, gyors megoldás.
• Tudtad, hogy a gáztüzelésű fűtési rendszer veszélyes üzemnek számít, és a hatályos jogszabály szerint – a gyártói felülvizsgálatokon túl – tízévente kötelező a műszaki-biztonsági felülvizsgálata is?

Nem lehet tehát egy mondatban elintézni a gazdaságossági kérdést, hiszen sok tényezőt a korrekt válasz érdekében egyedileg kell megvizsgálni. 

Összegezve, a gazdaságosság olyan, mint a 3 lábú szék, ha egyik lába nem jó, akkor felborul. A 3 láb pedig a bekerülési-, működési/karbantartási költség, valamint az elavulási/szükségszerű cseréig eltelő idő hossza. Ezért is javaslom, keress meg bennünket és nézzük meg, a Te esetedben mi az igazán gazdaságos!

Tetszett ez a bejegyzés?

Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten a szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv!

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Az állandó ellenállású elektromos fűtőkábel lényegében egy ellenálláshuzal, amelyet ha feszültség alá helyezünk, felmelegszik, hőt termel. Az SJXFJ típusú kábelek két erűek, és mindkét érnek van ellenállása, így a kábel teljes kör-keresztmetszetén ad le hőt. A két ér azt is eredményezi, hogy megtáplálni csak egyik végén kell, a másik végén viszont össze kell a két eret kötni, és vízmentesen lezárni. A két fűtő eret külön-külön szigetelés borítja, sodratukra újabb szigetelés jön, erre kerül a védőföldelés. Ez lehet ónozott rézhálószövedék, vagy fém fólia, alatta ónozott réz vezető, amit a zöld/sárga földelővezetékhez kapcsolsz a bekötés során. Az állandó ellenállású elektromos fűtőkábel működésének ellenőrzése egyszerű, ha nincs szakadás a két éren, akkor lesz fűtés is.

Csőkísérő vagy ereszcsatorna fűtésre is használhatjuk!

A fűtőkábel külső szigetelése többnyire PVC vagy szilikongumi, ezért a fűtési hőtől nem melegedhet egy bizonyos hőmérsékletnél magasabbra, mert tönkremegy. Az SJXFJ fűtőkábelek hosszát úgy kell megválasztani, hogy egy méterre maximum 25 W teljesítmény jusson. Sőt, ha nincs körülvéve hőelvonó közeggel (pl. beton, vagy ágyazó homok), akkor csak 15-17 W/m engedhető meg. Ez az az eset, amikor csőkísérő fűtésként, vagy ereszcsatorna fűtésére használjuk. A fűtőkábel hosszát tehát nem szabad tetszőlegesen rövidíteni, mert akkor csökken az ellenállás, azzal növekedik az áramerősség, a teljesítmény, és a fűtőkábel tönkremehet.

Az állandó ellenállású elektromos fűtőkábel teljes hosszában biztosítani kell a megfelelő hőelvonást. Nem érhetnek egymáshoz a kábelek, nem lehet átlapolni, tehát nem hozhatod ki a hőelvonó közegből sem. Ezért nem szoktuk közvetlenül pl. kötődobozba kötni, hanem úgynevezett megtápláló hidegvezetékkel kell, sajtolt kötéssel összekötni.

A forrasztott kötés tilos!

Fontos, hogy jól sajtolt kötést létesíts, és ez a kötéspont be legyen ágyazva hőelvonó közegbe. A megtápláló vezeték keresztmetszetét a fűtőkábel teljesítményéhez kell igazítani. A megtápláló vezeték érszíneivel is jelezzük, hogy barna/kék 230 V, vagy fekete-fekete 400 V a megtáplálás. A megtápláló vezetéknek – ha az nincs elburkolva/csőbe húzva – UV stabilnak kell lennie, de pl. aszfaltfűtésnél az aszfaltozáskor fennálló hőt is bírnia kell. Aszfaltozáshoz persze szintén hőálló fűtőkábel szükséges, ennek magasabb árával érdemes kalkulálni, amikor aszfaltburkolatról döntünk.

Amikor a megtáplálásnál a szükséges biztosíték méretét kívánjuk meghatározni, akkor elegendő a beépített kábel hosszát megszorozni a méterenkénti teljesítménnyel, amely az állandó ellenállású kábeleknél fix. 

Például

A csak magasabb hőmérsékleten mozgatható médiumok – pakura – csöveinek fűtésére speciális, állandó ellenállású kábelekben kell gondolkozni, melynek a teljesítménye elegendő, bevonata pedig bírja a magasabb hőmérsékletet. Figyelem, a pakura mozgatásához elegendő a 60-80 Celsius fok, de a csövet időnként magasabb hőmérsékletű gőzzel mossák át, tehát a csővel érintkező kábel szigetelésének a gőz hőfokát is ki kell bírnia. A kábeleknél jellemzően ezért is két hőmérsékletet adnak meg, egy működési maximumot és egy lehetséges – működés nélküli állapotban – elviselhető hőmérsékletet.  

Az állandó ellenállású kábeleket jellemzően a következő fűtési feladatokra használják: csővezetékek kísérő fűtése, ereszcsatornák- vápák, hózugos tetők fűtése, bármely külső terület fűtése, beltéri helyiségek padlófűtése.

Az önszabályzó elektromos fűtőkábel

Ennél a típusnál nem ellenálláshuzalról beszélünk, hanem két párhuzamos rézvezetőt építenek be a fűtőelembe, amely grafitszemcsékkel kevert molekulárisan térhálósított műanyagból áll. A két vezetőt tilos összekötni! A fűtőelemet szigetelés borítja, erre kerül a védőföldelés, ami lehet ónozott rézhálószövedék, vagy fém fólia alatta ónozott réz vezető, amit a zöld/sárga földelővezetékhez kapcsolsz a bekötés során. Az áram a grafitszemcsék áramvezető csatornáin „folyik” a két vezető között, és ez a fűtőelem felmelegedéséhez vezet. Emelkedő hőmérsékletnél a molekuláris struktúra torzul és elválasztja egymástól a grafitszemcséket, az áramvezető csatornák megszakadnak, így a fűtőelem ellenállása nő. Ennek megfelelően csökken az áramfelvétel és ezzel együtt a fűtőteljesítmény is. Lehűlés esetén a folyamat megfordul, és a fűtőteljesítmény ismét nő. A kábel hosszában tehát nem feltétlenül egyenletes a fűtőteljesítmény, hanem a változó hőelvonáshoz igazodik.

Például:

Ha egy esőcsatorna egy részébe a tetőről lecsúszik a hó, akkor ezen a részen – az intenzív hőelvonás miatt – maximális teljesítménnyel fűt a kábel, miközben (ugyan ennek a kábelnek) a hóval nem fedett szakasza, a levegőben könnyedén felmelegedve, akár csak negyed akkora teljesítménnyel „dolgozik”. Az önszabályzós kábel tehát csak ott és csak annyit fűt, ahol és amennyit szükséges. 

Önszabályozó tulajdonsága révén tetszőleges hosszra levágható, nem tudja magát túlfűteni, átlapolható – ami pl. csövekbe épített szerelvények fűtésnél elengedhetetlen -, továbbá fizikai paramétereinek köszönhetően nagy felületen tudja átadni a hőt, ami hődinamikai szempontból fontos. 

Amikor a megtáplálásnál a szükséges biztosíték méretét kívánjuk meghatározni, akkor figyelnünk kell az adott kábel jelleggörbéjére és a lehetséges működési hőmérsékletre. Az önszabályzós kábel teljesítménye alacsony hőmérsékleteknél nő, magasabb hőmérsékletnél csökken. Az alap teljesítményt jellemzően +10 ⁰C-nál adják meg, de bekapcsolásnál szinte soha nem ezen a hőmérsékleten „indul” a kábel. Esőcsatorna/vápafűtés -5/-10 ⁰C-nál indul (ezen a hőmérsékleten esik a hó) hasonlóan a külterületfűtésekhez. Induláskor tehát a felvett teljesítmény – ezzel az áramerősség is – a „névlegeshez” képest jelentősen megnő! Például a +10 oC-on 20 W/m teljesítményből -10 oC-nál 30 W/m, a 40 W/m teljesítményűből 55 W/m lesz. Ha nincs elegendő Amperszám az indulási áramerősséghez, akkor szakaszolni kell az indulást, hiszen a kábel önmagában hamar melegebb lesz, tehát gyorsan csökken az áramfelvétele.

Ha csőkísérő fűtést fagymentesítésre akarsz használni, akkor ott a kábel hőmérséklete elvileg nem mehetne 0 ⁰C alá, ott tehát kisebb betáplálási teljesítmény is elég.

Kivitelezők figyelmébe!

Sokszor visszatérő kérdés, kell-e vezérlés az önszabályzó elektromos fűtőkábel mellé? Természetesen! Hiszen be kell valaminek kapcsolnia, és le is kell kapcsolnia. A fűtőelem melegedése növeli az ellenállást, de a jelleggörbét ismerve látjuk, az áramfelvétel szinte soha nem lesz nulla. 

Egy fagymentesítő csőfűtésnél pedig teljesen felesleges +5 ⁰C felett működtetni a rendszert. A legtöbb kábel nem képes nedvességet érzékelni, tehát a csatorna/vápafűtésnél is kell vezérlés, ami be- és kikapcsolja a rendszert.

Az önszabályzós kábeleket jellemzően a következő fűtési feladatokra használják: csövek kísérőfűtése, vápák- csatornák fűtése, bármely robbanás biztos környezetben.

Tervezőknek, kivitelezőknek szívesen segítünk gyártói programjainkkal a különböző feladatok megoldásához szükséges teljesítményszámolásban, a legcélszerűbb terméktípus kiválasztásában.  

Azonban nem minden fűtési problémát szerencsés elektromos fűtőkábel alkalmazásával megoldani. Amikor kis felületen nagy teljesítményt kell bevinni – pl. víz- vagy olajteres fűtőtartály – akkor becsavarozható, termosztátos fűtőbetétekben érdemes gondolkozni. Ilyen feladattal is fordulj közvetlenül hozzánk!

Amire még nagyon figyelni kell!

A kábelek beépítése előtt mindig kell végezni szakadás-vizsgálatot, vagy Ohm-mérést. Mivel a kábel oldalán feltüntették annak méterenkénti ellenállását, így a mért Ohmszám alkalmas a kábel hosszának ellenőrzésére is. (Önszabályzós kábeleknél az Ohm-mérés értelmezhetetlen.) Amennyiben a kábelt eltakarják (csőkísérő fűtés, betonozás, térkövezés), akkor a szakadásvizsgálat mellett szigetelés-ellenállást is célszerű mérni, a két ér és a kábel hosszában szintén végigfutó földelés között. A mérést az elburkolás előtt és után is meg kell ismételni, és az építési naplóba rögzíteni. Amennyiben az elburkolás után szakadást, vagy a szigetelés-ellenállás jelentős csökkenését mérjük, akkor az elburkolás során keletkezett a kábelen sérülés, amelynek javítását/költségeit az elburkolón kell számon kérni, a kivitelező nem vádolható rossz kábel beépítésével. 

Kevésbé ismertek, emiatt ritkábban használatosak az egyenletes teljesítményt leadó, hosszában szabadon vágható úgynevezett „párhuzamos” fűtőkábelek.

Ezek a kábelek ránézésre nagyon hasonlóak az önszabályzós kábelekre, de mégis állandó (10-60 W/m) teljesítményűek. A lapos kábel két szélén egy-egy réz vezető fut, erre kell kötni a fázist és nullát. Ezt a két vezetőt tilos összekötni! A két vezetőt egy vékony ellenálláshuzal méterenként köti egymással össze, ez a fűtőszál biztosítja a fűtőteljesítményt. A kábel hosszában szabadon szabható, hiszen a fűtőszál a következő összekötésnél elkezdi a fűtést. Mindkét vezetőt szigetelés borítja, hogy a fűtőszál csak méterenként érhessen hozzájuk. A fűtőszálra azután újabb szigetelés kerül. Erre jön a védőföldelés, ami lehet ónozott rézhálószövedék, vagy fém fólia alatta ónozott réz vezetővel, amit a zöld/sárga földelővezetékhez kapcsolsz a bekötés során.  

Ennek a kábeltípusnak az előnye, hogy szabadon változtatatható a hossza, és egyenletes teljesítményt ad le. Emiatt (az önszabályzó kábelhez képest) könnyebben méretezhető a betápigény. A kábellel a fektetési munka gyors, elegendő egyik végén megtáplálni, és a másik végélt le kell zárni, de összekötni tilos. A kábelek fektetéskor ne érjenek össze, és nem keresztezheti egymást. 

Fő felhasználási területe olyan csövek fűtése, ahol fontos az egyenletes fűtőteljesítmény (pl, konyhai sütőolaj-feldolgozás, vagy sűrű folyadék továbbítása), ellentétben az önszabályzó kábellel, aminek a hőmérséklet növekedéssel csökken a teljesítménye. 

Mindegyik kábel használatakor a (Fi) relét kell betervezned.

Tetszett ez a bejegyzés?

Rendeld meg Az elektromosfűtés a jövő megoldása című új könyvemet, mely kifejezetten a szakemberek segítésére született meg. Fejezeteiben olyan témákat feszegetek, amelyeket eddig tabuként kezeltek az építőiparban. Érdekel, mit rejthet a könyv? Kattints ide, olvasd el a tartalomjegyzéket, és ha találsz benne hasznos infót (amiben egészen biztos vagyok), akkor vásárold meg most! És ne feledd: a nem tudásból eredő problémék, nehézségek orvoslása sokszor jóval többe kerül, mint egy könyv ára!

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.

Ahhoz, hogy beleássuk magunkat a hőtükör fólia rejtelmeibe, meg kell értenünk, mire is való a hőtükör! A hőterjedés egyik lehetséges formája a hősugárzás, amikor egy meleg hőleadó felületről hősugárzás indul el. Ennek tipikus példája az infrafűtés. Ha a levegőben haladó hősugarak útjába egy hőtükröt teszek, akkor azok jó része visszaverődik. 

Igen, itt a légrésnél történik meg az, amikor a gyönyörű elmélet beleesik a gyakorlat könyörtelen kútjába. Hol van ugyanis a rámpafűtésnél/padlófűtésnél légrés? Hát sehol. A fűtés, legyen az vizes, vagy elektromos,  jellemzően egy fűtött betontömb – vagy térkő -, ami felfekszik az alatta levő rétegen. Tehát nincs légrés, nem tud kialakulni a hősugárzás, amit vissza kellene “tükrözni”. Légrés hiányában – a jellemzően alufólia – már jó hővezetővé válik, tehát a fűtött beton hőjét adja tovább lefelé a rétegeknek, növelve a hőveszteséget.

A padlófűtést a mai előírásoknak megfelelően legalább 20 cm lehetőség szerint átlapolt hőszigetelésre teszem. Ami meleg átjut a hőszigetelésen, annak egy részét lenne esetleg képes a – szigetelés alá helyezett – hőtükör fólia visszatükrözni. De hová is? Újra csak a hőszigetelésbe. Mit nyertem akkor ezzel? Szerintem semmit, csak egy soha vissza nem térülő beruházásra dobtam ki pénzt. 

Mit tehetünk, ha nincs elég hely több centis hőszigetelés elhelyezésére a padlófűtés alá? 

Mi 2 féle vékonyszigetelést forgalmazunk: 

•  Járólapok alá, a ragasztóba helyezhető előkasírozott 6 mm-es (F-board) szigetelőlap, amit egyik oldaláról az aljzathoz tudunk ragasztani, másik oldalára pedig közvetlenül ragasztható a járólap. Ennek a ragasztójába kell elhelyezni a CZ-SHIHM típusú fűtőszőnyegt. A 6 mm hely legtöbbször felújításkor is rendelkezésre áll.
• Laminált parketta alá kiegyenlítésként és a kopogási hang csökkentése érdekében, papírt vagy vékony habot szoktunk tenni. Van azonban a CzRAK típusú 3 mm-es szigetelőlapunk, ami ezen rétegrend helyébe illeszthető, és a hőszigetelésen kívül ellátja a fent említett feladatokat is. A csak 1,7 mm vastag Cz-FH típusú elektromos fűtőháló egyenesen a szigetelőlapra helyezhető, arra pedig közvetlenül jön a laminált parketta.

Az itt leírt rétegrendi mintákat bárki megtekintheti bemutatótermünkben Bp., 13. kerület Teve u. 9/b szám alatt.  

Ahová viszont célszerű a hőtükör fólia

Ha radiátoros fűtésünk van és a radiátor mögé a falra teszünk szigetelő fóliát, akkor  jól hasznosul hiszen a radiátorból kijövő hősugarakat visszaveri, nem engedi a falba „belépni” a falat feleslegesen melegíteni, hőveszteséget okozva.

Praktikus ötletek tervezőknek – MOST INGYEN!

Amennyiben úgy érzed, szeretnél időről-időre fejlődni a szakmádban, hogy mindig a legjobb tudásod szerint állhass ügyfeleid rendelkezésére, iratkozz fel ingyenes tanulmánysorozatunkra. A sorozatban széleskörűen beszélünk az elektromos fűtések felhasználhatósági területeiről, közérthetően, mégis szakmailag magas szinten.

[contact-form-7 id=”1552″ title=”Hírlevél feliratkozás”]

Az adatvédelmi nyilatkozatunkat erre a linkre kattintva olvashatod el.

Kövess minket Facebookon!

Az alábbi linkre kattintva beléphetsz privát Facebook csoportunkba, melyben friss, aktuális és hiteles híreket olvashatsz – illetve válaszokat kaphatsz a kérdéseidre is.

Error: Error validating access token: Sessions for the user are not allowed because the user is not a confirmed user.